N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)
Deli Tamás: Adatok a Tiszántúl szárazföldi csigafaunájához II. Nyírség
A Bátorligeti-láp kutatása több évtizedre nyúlik vissza. Sokan, sokféleképpen vizsgálták a lápot és környékét (lásd bevezető). Szinte minden valamilyen állatcsoporttal foglalkozó kutató bizonyítékot igyekezett találni arra az elképzelésre vonatkozóan, miszerint a láp faunájában glaciális és posztglaciális reliktumok maradtak fenn a mai napig. A kutatási eredmények alapján Székessy 24 összegezte az addig megismert és reliktumnak tekintett állatfajok hosszú listáját. A szinte csak Bátorliget környékére koncentrálódó nyírségi malakológiai kutatások egy gazdag és változatos faunakép feltárását eredményezték. Nem véletlen, hogy a kutatások erre a területre koncentrálódtak, hiszen mai ismereteink szerint is ez a térség tekinthető a leggazdagabb faunájú nyírségi területnek. A különféle kutatási eredmények közül a legteljesebb listát Pintér 25 készítette el. Egyben ez a leginkább vitára okot adó lista. Sok olyan faj szerepel rajta, amelyet más kutatók nem találtak, illetve nem tartanak recensnek a területen. A Sümegi és csapata 26 által feltárt holocén szelvényben ezzel majdnem megegyező faunát regisztráltunk, de a fossziliák szerint ez a fauna nagyjából 2000 BP évvel ezelőtt szegényebb lett, és kérdéses, hogy sok faj túlélte-e ezt és az ezt követő időszakot. Máig vita például az egyik legjelentősebb állatföldrajzi érdekesség, a Pomatias rivularis recens vagy szubfosszilis léte. Tény az, hogy a felszínen van (a legtöbb a vakondtúrásokból gyűjthető) sok egyébként egyértelműen nem recensnek kinéző héj, ami azt mutatja, hogy nagyon óvatosan kell kezelni a megtalált héjak létállapotát. 27 A következő fajok recens volta megkérdőjelezhető: Pomatias rivularis, Platyla polita, Discus perspectivus, Discus ruderatus, Ruthenica filograna, Macogastra borealis bielzii, Bulgarica cana. Meg kell azonban jegyezni, hogy a jövőben érhetik még meglepetések a területen dolgozó kutatókat. Erre jó példa a Truncatellina claustralis előkerülése a Terem melletti Nagyfenéki-erdőben. A Bátorligeti-láp faunatörténeti összegzése A fentebb is említett publikációk faunafejlődési kérdéseket is tárgyaltak. A leginkább vitára okot adó kérdés a szárazföldi Mollusca-faum eredete. Soós 28 Dudich 29 korábbi véleményével szemben nem „hegyinek", hanem inkább „erdeinek" minősíti a terület szárazföldi csigafaunáját, és kialakulásának korát fiatalabbnak ítéli meg. Néhány részlet Soós (1928) írásából: „...a bátorligeti lápnak nemcsak a növény-, hanem állatvilága is olyan, mely több vonása tekintetében élesen elüt az Alföld többi részének az állatvilágától, így nevezetesen olyan állatok - elsősorban több csigafaj él ottan, amely egyébként csak a Kárpátok területén fordul elő, tehát hegyi, vagy legalább is hidegkedvelő faj. Ezt a sajátságos faunát Dudich pleiszto24 SZÉKESSY 1953. 63. 25 PINTÉR 1990. 238. 26 SÜMEGI-DELI 2004. 184. 27 DOMOKOS 1995. 80. 28 SOÓS 1928. 113. 29 DUDICH 1926. 90.
