N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)

Gyarmati Gabriella: Lajstrom. Békés megye művészeti élete a második világháború befejezésétől napjainkig

képes felidézni a történteket. Tárgyának érzékeny megközelítése okán ki kell emelnem a debreceni Kossuth téren 2002-ben felállított életnagyságú, egészalakos Szabó Lőrinc-szobrát

65 (2. kép). Szintén ehhez a városhoz kötődik

66 Erdélyi Attila (Budapest, 1934 - Párizs, 1971) szobrász és erőteljes expresszionizmussal dolgozó festő

67 is, akinek hagyatéka a Tessedik Sámuel Múzeumba került.

68 A tudatalattiban rejlő felkutatása foglalkoztatja Balázs Ferencet (Békésszentandrás, 1959), Lóránt János Demetert (Békésszentandrás, 1938) pedig az emberi létezésre jellemző, a reálisra kivetíthető misztikum, és fordítva, az irreálissal találkozó valódi, az álomvilággal való alapvető kölcsönhatás. „Képein egy szokványos helyzet, vagy látszólag jelentéktelen esemény sokszor attól kap nyomatékot, vagy merőben újfajta tartalmi megvilágítást, hogy a szemlélőben az ábrázolt figura sejtelmessége, egy-egy táj baljós hangulata, vagy a jelenet érzületi karakterének meghatározatlansága, valamiképpen felveti a végső és megfejthetetlen létkérdések némelyikét is. Nem véletlenül. Amikor ugyanis Lóránt János Demeter a képi metaforái útján átlendít bennünket a köznapi gondolkodásból a tudatunk mélyén munkálkodó, vívódó életérzés síkjára, ugyanazt teszi velünk, amit kevésbé gyengéden végeznek el a válságos sorshelyzetek: rákényszerít a befelé tekintésre."

69 Nagy számban találunk festményeiből és grafikáiból a Munkácsy Mihály Múzeum képzőművészeti gyűjteményében, őt magát viszont igen ritkán látjuk manapság Békés megyében (3. kép). Sok és jó kiállítást rendez, de leginkább máshol. Megjegyzem, a Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum Dőry pincéjében működő Művészklub számára egy falfestményt készített 2001 legelején - Borgó (György Csaba), Urbán Tibor, valamint Feledy Gyula nyomdokaiba lépve és Pataky Jánossal többé-kevésbé egy időben - igen leleményesen komponálva meg azt a rendelkezésre álló térben és helyhez igazodva.

70 Balázs Ferencével és Lórántéval ellentétes Mladonyiczky Béla (Békésszentandrás, 1936 - Békéscsaba, 1995) szobrász művészi attitűdje, akit a hétköznap epiLestyán Goda János: Szabó Lőrinc (2001-2002; bronz; 450 x 120 x 120 cm). Anyai nagyanyja Szarvason élt, nála nevelkedett Erdélyi Attila. Erdélyi illusztráló tevékenysége is ismert, Parancs János Félálom című verseskötetének borítóját és kísérőrajzait is ő készítette. A könyvet a Magyar Műhely adta ki Párizsban, 1963-ban (100 p.). A hagyaték 858 műtárgyat foglal magában, amelyek java része festmény, kisebbik hányada grafika, ám sajnos egyetlen plasztikát sem tartalmaz. (Roszik Zoltán, a Tessedik Sámuel Múzeum igazgatójának szóbeli közlése nyomán.) SUPKA 1998. 3. „Lóránt János Demeter megismétli falfestményének irányultságával és szerkezeti felépítésével a lépcső kanyarodását, de mindezt a térbeli folyamatot egyetlen falon és két dimenzióban. A dinamikus hatású festmény olyan, mintha a néző egy zsúfolt mozgólépcsőt látna le vagy fel közlekedő alakokkal. Meghökkentő, máshol nyers arcvonások, kicsavarodott végtagok, fejjel lefelé utazók, ölelkezők, társalgók népesítik be ezt a lépcsőt, akik közül néhányan mereven és pimaszul visszanéznek a szemlélőre. Nem egyszerű utasokkal, passzív tömeggel van dolgunk, hanem inkább az élet egy-egy meghatározó szerepét eljátszó bábokkal, emberekkel." (KÁKÓCZKI 2001. 58.)