N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)

Gyarmati Gabriella: Lajstrom. Békés megye művészeti élete a második világháború befejezésétől napjainkig

zódjainak alapigazságai és derűje ihletett meg.

71 Szintén Békésszentandráson született Sinka Mátyás (Békésszentandrás, 1921 - Budapest, 1996), aki Chiovini Ferenc működéséből

72 inspirálódva választott díszítőfestő pályáról lépett az alkalmazott grafika területére

73 (4. kép). A Munkácsy- és Kossuth-díjas Csernus Tibor (Kondoros, 1927 - Párizs, 2007) kortárs képzőművészetünkben az egyik legelőkelőbb helyet foglalja el. A pályáját Magyarországon hangos sikerekkel kezdő művész 1964 óta élt Párizsban. Festészete sohasem szakadt el a látható valóságtól, az számára nyersanyagként szolgált, ám más-más célok nyomán transzponálva nagyon is eltérő, új valóságokat teremtett; ahogyan Gerd Lindner fogalmaz ezzel kapcsolatban: „...valóban új, vitális realizmus-tervet testesít meg sokszoros változás folyamatában".

74 Stílusa több korszakváltáson ment keresztül, „az eleve pátoszmentes, csaknem fanyar megfogalmazású képektől"

75 indulva, a szürnaturalista beszédmódon át az 1970-es években a fotó képkivágási módszerét követve szerkesztett hiperrealista festésmódhoz jut el. Előbbit a Caravaggio stílusában festett biblikus kompozíciók követik. Arra a kérdésre, hogy „Mit jelent a téma számára? Inspirációt, szüzsét, ugródeszkát?", a válasza: „Ugródeszkát...hogy ne. Nagyon fontos a festészetben a téma, de nagyon nehéz rátalálni. Nem mintha nem volna elég, csak éppen eldönteni nehéz, hogy foglalkozzon-e vele az ember a festészet nyelvezetén belül...".

76 A téma-/tartalomválasztás gondossága az alkotás folyamatában is végig jelenvalónak tetszik. A kifejezés maximális igényű összeegyeztetése az alkotói szándékkal, tehát a gondolat kimondásának kimunkált, leghatásosabb módja figyelhető meg a mesternél. Csernus művei festészeti tradíciókon alapulnak, ezzel együtt munkásságának legfőbb jellemzője, hogy korszerű és meglehetősen autentikus. Az eredetiségre való törekvés fel2005-ben egy, korábban csupán elemenként felbukkanó, tizennyolc darabból álló Mladonyiczkyplakettsorozat került elő, amellyel elsősorban a magyar kulturális és közélet szereplőiről emlékezik meg. így kerül egymás mellé Tessedik Sámuel és Justh Zsigmond, Dürer, Kohán, Sinka, valamint Szegedi Kis István. A bronz plakettsorozat hivatalos átadás során került a Munkácsy Mihály Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményébe (leltári szám: 2005.5.1-2005.5.18). Chiovini ekkor a békésszentandrási római katolikus templomban dolgozott, a Szent Andrást ábrázoló oltárkép megfestése mellett a nevéhez fűződik a mennyezet- és a falképek elkészítése is. Annak ellenére, hogy Sinka Mátyás kétszeres Munkácsy-díjas, tizenhárom esetben értékelték munkáját nívódíjjal, megkapta a francia Toulouse-Lautrec-díjat, emellett 1966-ban elnyerte Az év legjobb plakátja díjat is, életművéről alig lelhető fel információ. Halálozásának helyét és idejét azért közlöm teljességében, mert ezen adatokról is a családtagokat kellett kérdeznem. Tehát 1996. május 15-én hunyt el Budapesten. Hanglemezborítókat, plakátokat tervezett, valamint negyvenhat címer került ki a keze alól, többek között Miskolc, Gyula, Szekszárd és természetesen Békésszentandrás településé is. Munkáival egyébként ritkán találkozunk, ezért is volt érdekes, hogy a BÁV 69. Ékszer és 1. Grafikai Aukcióján két művét is indította, a Földindulás című filmplakátot és a Verseny cipőpaszta reklámját. LINDNER 2006. 33. SZŰCS 1999. 138. LAJTA 1998. 8.