N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus gyülekezet élete az 1930-as években

A parókia és a lelkészi iroda felépítése 1929-ben a gyülekezet vezetése elhatározta a lelkészlak felépítését. Szeptemberben Békéscsaba várostól kértek segítséget az építkezéshez.

125 Az építőbizottság tagjai 1930. május 17-én döntöttek az ajánlatokról.

126 Perei András, Dávid Jakab, ifj. Pfaff István, Sal János, valamint a Wiszt és Hoffmann cég adott be pályázatot. A két legalacsonyabb árajánlatot tévőt kérték fel, hogy új számadást nyújtsanak be úgy, hogy a költség ne legyen magasabb 5500 pengőnél. Ebből csak 4700 állt rendelkezésre. A május 23-i presbiteri ülésen az építési bizottság arra tett javaslatot, hogy a lelkészlakásból először csak egy hálószobát, valamint a kétszobányi területű tanácsos irodatermet építsék meg. Mekis János és Saffáry László célszerűnek tartotta még az iroda előtti előszoba felépíttetését is. Stéberl András felvállalta, hogy ennek a költségeit kamatmentesen megelőlegezi. A felügyelő megnyitotta az adakozók sorát, s a presbiterek kimondták a parókia részleges felépítésének a megkezdését. Az építéssel a helybeli Dávid Jakabot bízták meg.

127 Az építkezés jól haladhatott, mert július 19-re a lelkész már a parókia átvételére hívta össze az építési bizottságot. Augusztus 15-én a felügyelő az új tanácsteremben üdvözölte a presbitereket az alábbi szavakkal: „Tátrai Károly lelkész úrnak. .. a híveket áldozatra serkenteni tudó készsége hozta létre a most már sajátunkat képező kedves lelkészlakot. "

128 A december 11-i ülésen köszönetet mondtak özv. Barbieri Titusznénak, aki Krisztus-képet s könyveket, valamint özv. Ladies Lászlónénak, aki a férje arcképét ajándékozta az új tanácsteremnek. 1931. január 23-án a felügyelő arról tájékoztatta a presbitereket, hogy a torony és a lelkészlak hátralévő részének felépítése állami kölcsönből finanszírozható. A február elsejei közgyűlés 12 000 pengős hitelfelvétel mellett döntött. Ám a Lakásépítési Állami Bizottság március 4-én csak 6000 pengő kölcsönt hagyott jóvá 10 évi törlesztéssel, évi 6,5 %-os kamatra. A május 29-i ülésen ismertették, hogy emiatt a toronyépítés egyelőre lekerül a napirendről. A lelkész arról számolt be, hogy Mekis János elfoglaltsága miatt az építőbizottságot nem tudta összehívni, ezért a négy ajánlattévő közül ő választotta ki ifj. Pfaff István tervét. A felügyelő azonban javasolta, hogy azért a szerződés megkötése előtt tanulmányozza azt át az építőbizottság. 125 Békésmegyei Hírlap, 1929. augusztus 7. és szeptember 12. 126 GyEEI B. 11.: Az 1930. május 17-i ülés jegyzőkönyve. 127 GyEEI B. 11.: 1930. május 31-én a módosított terv alapján kötötték meg a kivitelezési szerződést, melynek a végösszege 6157 pengőre módosult az előcsarnok megépítése miatt. A vállalkozó kötelezte magát, hogy a munkát azonnal elkezdi, és augusztus 1-jére be is fogja fejezni azt. 128 GyEEI B. 9.: Az 1930. augusztus 15-i tanácsülés jegyzőkönyve.