N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus gyülekezet élete az 1930-as években

Erre június 2-án került sor, amikor módosították a WC és a fürdőszoba berendezésére vonatkozó adatokat. A szerződés aláíratására Juhász Lászlót és a lelkészt kérték fel. Mivel az építési vállalkozó nem írta alá a módosított tervet, újra meghirdették a pályázatot. A június 13-i presbiteri ülés hat pályázó munkáját bírálta el. Közülük a legdrágább ajánlatott ifj. Pfaff (8924 pengő), a legolcsóbbat (7783 pengő) pedig Perei András tette. A június 21-i közgyűlés az ő tervét hagyta jóvá.

129 Az 1930 nyarán megkezdett parókiaépítés így összesen 15 000 pengőbe került.

130 1932. február 4-én ismertették az elszámolást:

131 az építkezésre 1663 pengő adomány gyűlt össze.

132 Ezt követően már csak a csinosítására, a berendezésére és sajnos a hamarosanjelentkező gombafertőzések elhárítására kellett gondot fordítani. A november 26-i egyháztanácsi ülésen például egy asztal megrendeléséről döntöttek, s december 14-ére a pénzszekrény is megérkezett. 1932 áprilisában Perei András pedig a vízvezetékeket tette rendbe.

133 Az 1933. április 20-i presbiteri ülésen megvitatták a tanácsterem kettéválasztását. A parókia eredeti tervében az szerepelt, hogy a lelkésznek három szobája legyen, de ez csak a tanácsterem szétválasztásával volt megoldható. A lelkész 1933. évi jelentésében örömmel ismerte el, hogy a kettéválasztás lakályosabbá tette az épületet. Az április 29-én összeülő presbitérium elfogadta a Kovács Lajosnéval kötött szerződést a kert megvételéről. A lelkészlak mögötti 80 négyszögöles telek fejében átvállalták nevezettnek a Békésmegyei Takarékpénztárnál lévő 800 pengő tartozását. Augusztus 11-én a lelkész jelentette, hogy a telken már áll az új kerítés.

134 1934. május elsején az egyik asztal értékesítése révén irattartó szekrényt készíttettek, 13-án pedig megbízták az elnökséget, hogy kellő fedezet esetén végeztesse el a betonjárda meghosszabbítását, a lelkészlakás előtti tér lebetonozását, a melléképületek hátul történő elhelyezését, s hozzájuk egy szoba és egy kút megépítését. Az augusztus 5-i közgyűlésen azért kellett intézkedni, mert az egyik szoba padlóját gomba támadta meg. December 22-éig 50 cm mélyen kitermeltették belőle a földet, s téglatörmelékkel feltöltve 8 cm betonréteggel leszigetelve újrapadlózták. Mivel addig a szomszédos Misitz-telek kútjából a felesleges víz átfolyt egy, az ud9 GyEEI B. 11.: Június 23-án megkötötték a szerződést az építővel. 0 GyEEI C. 12.: Tátrai Károly 1932-es visszaemlékezése. ' GyEEI B. 8.: Az 1932. február 7-i közgyűlés szerint téglával együtt 7790 pengőt tettek ki az utóbbi év költségei. 2 GyEEI F. 29.: Templomépítési és gyűjtési iratok: Ebből 743 pengő Németországból érkezett, 350 pengőt pedig a vármegye folyósított. A felügyelő mellett Stéberl András tett még 100 pengős adományt, további huszonketten 2 és 50 pengő közötti összeget bocsátottak a gyülekezet rendelkezésére. 3 GyEEI C. 12.: Tátrai Károly 1932-es visszaemlékezése; D. 20.: Iktatókönyv 193/1931 és 66/1932. 4 GyEEI B. 9.: A lelkész 1934. január 19-én megtartott 1933. évi jelentése szerint az illeték és elkerítés, valamint a kamat 50 pengőt, a telekfeltöltés pedig 286 pengőt tett ki.