N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus gyülekezet élete az 1930-as években

útköveire a békesség, az összetartás, a testvéri szeretet, a mély vallásosság, a hitbuzgóság, áldozatkészség, a hívek közterheinek könnyítése és egyházszeretet van felírva. " Mégis új húrokat pengetett, amikor a belmissziói munka s a különböző felekezetek összefogásának szükségessége mellett szállt síkra. A híveket arra ösztönözte, hogy „... példát mutassunk a békés együttműködésre és erős összetartozásra. A gyülekezeti munkát erős szociális tartalommal töltsük ki, a belmisszió munkáját, a szórványok gondozását erősítsük, és a caritatív egyházi intézményeket - a mai rideg közöny helyett - áldozatos készséggel támogassuk" .

49 Az 1934. január 19-i presbiteri ülésen újdonságszámba ment, hogy a lelkész beszámolt az elmúlt esztendőben végzett munkájáról. Legfontosabbnak a gyülekezeten belüli béke helyreállítását jelölte meg: „... az idő meghozza egyházunknak a békét, de addig nagy szükségünk van a megbocsátás lelkére és a türelemre... a lelkekben már ott van a felismerése annak, hogy félrevezetés és félreértés történt, de egyesek olyan nagyon exponálták magukat vélt igazságuk mellett, hogy most nem tudják a módját és útját megtalálni a nyilvános etikai vereség nélküli visszatérésnek. Várjunk türelemmel és egyengessük előttük az utat".

50 A templomban 62 nappali mellett 12 vasárnap esti, 6 böjti esti és 5 hazafias meg 6 gyermekistentisztelet celebrált. Hatszor szolgáltatta ki az Úr szent vacsoráját a templomban, és száztízen éltek vele. Részt vett az egyetemes (azaz országos) és az egyházkerületi gyűlésen. Kiemelte, hogy a legfájdalmasabb az a veszteség, amely az egyházközséget a reverzálisok révén éri: javunkra csak három, míg kárunkra hét megállapodás történt. Ám ő ezzel kapcsolatban a katolikus egyház magatartását ítélte el. A tanyai iskolák évzáró vizsgáit végiglátogatva találkozott a tanyasi hívekkel. 1934. április 20-án Endfreffy-Gründl György alapítványként az édesapja emlékére 8 db, egyenként 40 pengő névértékű Békésmegyei Takarékpénztári Egyesületi részvényt adott át a gyülekezetnek. Osztalékuk az árvagondozás célját szolgálta. Ez volt az egyházközség első alapítványa. Ekkor tárgyalták a püspöki körlevelet, mely a presbitériumot gyámintézet alapítására sarkallta.

51 Raffay Sándor püspök július 20-án Medvegy Mátyást nevezte ki gyulai segédlelkésszé, akinek főleg a szórványgondozásban jutott feladat.

52 Advent első vasárnapjától új liturgia lépett életbe, novemberben pedig összeült a zsinat.

33 A vasárnap esti istentiszteleteket a segédlelkész megérkezése óta folyamatosan megtartották, s mind többen látogatták őket, s úrvacsorát is többen vettek. A böjti esti istentiszteletek alkalmasaknak bizonyultak a vallásos elmélyedésre. A lelkész rosszallá49 GyEEI B. 9.: Az 1934. november 5-i közgyűlés jegyzőkönyve. 50 GyEEI B. 9.: A lelkész 1933. évi beszámolója az 1934. január 19-i presbiteri ülésen hangzott el. 51 GyEEI B. 9.: Az 1934. április 20-i presbiteri ülés jegyzőkönyve. A gyámintézet elnökéül dr. Paulinyi Gyulát, jegyzőjéül dr. Haviár Lajost, pénztárosául pedig Rózsa Jánost ajánlották a közgyűlésnek. Az 1934. május 13-i közgyűlés végül Juhász Lászlót választotta meg a jegyzőjévé. 52 GyEEI D. 20.: Iktatókönyv 128/1933. 53 GyEEI B. 9.: Az 1934. december 22-i presbiteri gyűlés jegyzőkönyve.