N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)
Németh Csaba: A gyulai evangélikus gyülekezet élete az 1930-as években
Utódának az 1939. augusztus 26-i presbiteri ülésen a felügyelő az angyalföldi segédlelkész, Benkő István meghívását ajánlotta. A közgyűlés szeptember 17-én elfogadta a javaslatát. Az október 8-i díszközgyűlésen iktatták be Benkőt, aki 1936ban segédlelkészként Gyulán kezdte el a szolgálatát. Itt alapított családot, s idős koráig városunkban maradt. Akkor került a gyülekezet élére, amikor az felvirágzóban volt. A mindennapi, anyagi jellegű gondok megszűntek. Gyümölcsöző kapcsolatot épített ki a finn testvéregyházzal. Segédlelkészek A Gyulához tartozó szórványok ellátása érdekében felvetődött egy segédlelkészi állás szervezése, ám a gyülekezet az ezzel járó terhet nem tudta vállalni. Végül sikerült olyan megoldást találni, hogy ez ne a gyülekezetet terhelje. A káplánok havi 32 pengőt a püspöktől kaptak, élelmezésüket a lelkész biztosította, évi 200 pengő lakáspénzt pedig az egyházmegye utalt ki a számukra. 38 A háború előszeleként jelentkező infláció hatására 1939-ben megemelték a fizetésüket, melyhez ettől fogva a gyulaiak is hozzájárultak. December elsején úgy állapították meg a bérüket, hogy az havi 100 pengős fizetésnek feleljen meg. Ebből 25-öt a püspökség, 10-et a gyulai gyülekezet, 15-öt pedig a fiókegyházak hozzájárulása tett ki. 1941. október 17-én az egyháztanács további 50 pengő fűtési átalányt is megszavazott számukra. Az 1934. augusztus 5-i közgyűlésen üdvözölhették először a püspök által küldött segédlelkészt, Medvegy Mátyást. Általában évente cserélődtek, így csak néhányukról emlékezünk meg. Szolgálatának köszönhette lelkésszé választását az 1936-ban itt munkálkodó Benkő István. A később esperessé választott Koszorús Oszkár pedig két évvel utána teljesített szolgálatot Gyulán. 39 A presbitérium és az egyházközség tisztségviselői Az egyháztanács létszáma Az 1929-es tisztújításnál a presbiterek számát megnövelték négy tanyasi gazdával. Az ülések látogatottsága mégsem nőtt. A 35-ös létszám kezeihetetlennek bizonyult. 1932-ben, a lelkésszel történő szembekerülésük miatt többen lemondtak. A tisztségviselők száma nyolc-tíz fő között mozgott. 1934 óta a számvevőket is presbitercknek tekintették, hogy az egyháztanács létszámát ne kelljen a korábban meghatározott 24 fő alá csökkenteni, illetve ne kelljen azt új tagok felvételével kibővíteni, így a tisztséget viselők és a presbiterek aránya az 1935. őszi tisztújításnál 7:23-ra, 1937-1942 között pedig 5:23-ra módosult. A számvevőket kivéve a presbiterek közül visszaállt az eredeti l/3:2/3-os arány. GyEEI D. 20.: Iktatókönyv 128 és 155/1933. Egyházmegyei közgyűlési jegyzőkönyvek. Békéscsaba, 1939. 12 és 19, valamint 1941. 8.
