N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)
Németh Csaba: A gyulai evangélikus gyülekezet élete az 1930-as években
A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (2008) 195-236. A GYULAI EVANGÉLIKUS GYÜLEKEZET ÉLETE AZ 1930-AS ÉVEKBEN* - Németh Csaba Lelkészcsere 1930 novemberére szokatlanul felerősödtek az indulatok a gyülekezetben. Tátrai Károly lelkész és dr. Vangyel Endre felügyelő kapcsolatát, s magát az egyházközséget oly mértékű, személyeskedésekbe torkolló viták rázták meg, hogy a fiatal egyházközség csaknem a felbomlás határára sodródott. A december 11-i tanácsülésen a lelkész bejelentette, hogy cserével távozni óhajt. Ennek hátterében az állt, hogy Stéberl Andrással összeférhetetlenségi vitába keveredett. Mivel ő nem akart gondnoki tisztéről lemondani, Tátrai levonta a következményeket, s az egyháztanács hozzájárulását kérte a távozásához. Kijelentette, hogy mindenképpen elmegy, mert elkedvetlenedett. A presbitérium azonban a cseréhez nem járult hozzá, mert az korlátozta volna választási szabadságát. De mi váltotta ki a vitát? A reformátusoknak adott reverzálisok 1 kérdése. Ezt a lelkész hűtlen magatartásnak minősítette. A vita akkor élesedett ki, amikor kiderült, hogy Stéberl András a sógora, Szák György esküvőjén a házassági anyakönyvet aláírta. Nem győződött meg róla előzetesen, hogy Szák adott-e a reformátusoknak reverzálist. A presbitérium jelen lévő tagjai közül öten 2 találták úgy, hogy ezzel vétett az esküje ellen. Nyolcan elismerték, hogy felületesen viselkedett, de ezt a jóhiszeműségének tudták be, s méltónak találták arra, hogy megmaradjon tisztségében. Mindössze Mekis András és Szokolay Mihály szorgalmazta a lemondását. A helyzet kiéleződését látva Bergel Péter is lemondott a presbiterségről, mivel nem tudta megakadályozni, hogy a lánya reverzálist adjon. Lépését azonban a lelkészen kívül csupán Szokolay János támogatta. Úgy tűnt, hogy a harcias oldal ezzel vereséget szenvedett. Az ügy komolyságát jelzi, hogy a történtekről értesülve dr. Szeleién tanulmányunk szerves folytatása a BMMK korábbi köteteiben megjelent munkáinknak, melyekben a gyulai evangélikus gyülekezet megalapítását, a templomépítés történetét, végezetül pedig az egyházközség önállóvá válását kísértük nyomon. 1 A reverzális tulajdonképpen kötelezvényt jelent. Arra utal, hogy írásos megegyezés megkötése nélkül a törvény szerint az eltérő vallású házasulandó felek gyermekei a nemük szerinti szülő vallását követték. Sok lelkész azonban a házasság feltételeként megkövetelte, hogy az egyik szülő adjon reverzálist, vagyis kötelezze magát arra, hogy bármilyen nemű gyermeke is születik, az a házastársa vallását fogja követni. 2 GyEEI B. 8.: Az 1930. december 11-i presbiteri ülésen Falta Imre, dr. Paulinyi Gyula, Safáry László, dr. Szórádi István és Szokolay János szavazott ellene.
