N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)

Seres István: A kurucok téli szállásai Geszt, Körösnagyharsány és Mezőgyán térségében (1674-1685)

ismertetnénk az ezzel kapcsolatos forrásokat, érdemes kicsit megismerkednünk Hatházy és tisztjei előéletével, ill. az ezred összetételével. A bujdosók, majd Thököly hadseregének talán legjobban képzett és meghatározó részét elsősorban két, hasonló jellegű, de egymástól jól elkülöníthető csoport alkotta. Egyik az 1672 folyamán szélnek eresztett ónodi és szendrei végváriak lovassága, amely a kezdetektől Thököly leghívebb támasza volt, s ezért nem véletlen, hogy 1683 kora tavaszán a fiatal fejedelem a közülük kikerült Deák Ferenc, Kéky István és Kövér Ferenc parancsnoksága alá tartozó három lovasszázadnak adományozta hajdúkiváltsággal Szerencs városát. Eddigi kutatásaink alapján úgy tűnik, hogy a felsorolt tisztek, ill. katonaságuk egy része a szabolcsi hajdúvárosok lakói közül származtak a végvárakba, s feltehetően ez is szerepet játszott abban, hogy az éppen hatalma csúcspontján álló „kuruc király" előtt hajdúkiváltságért folyamodtak.

69 Az ónodi és szendrei lovasságot a kuruc mozgalom forrásai egyöntetűen végváriakként említik. Velük szemben a hadsereg másik meghatározó részét az ún. „mezei hadak" alkották. Ezek zöme ugyancsak a végvári katonaság közül került ki, s leginkább a bujdosókhoz csatlakozott nagykállói magyar vitézek töltöttek be kulcsfontosságú szerepet az 1670-es évek második felének csatározásaiban. Az eleinte különálló hadnagyságokból álló kallói végváriak elsősorban Szabolcs, Bihar és Békés vármegyék kurucnak állt lakosaival kiegészülve az 1680-as évek elejére már önálló lovasezredbe tömörültek. Parancsnokuk az egykori végvári vitéz, Hatházy Gergely kapitány volt, ám az ezred több tisztje is a török elleni harcokban megedződött végváriak közül emelkedett fel. Az 1665-1669. évben a török hódoltság területén portyázó végváriak között Hatházy Gergely mellett ott találjuk három későbbi hadnagyát, Dankó Jánost, Medy Istvánt és Halasy Lászlót is. A tiszatenyői lakosok 1665. október 28-án a végváriak hatalmaskodása kapcsán benyújtott panasza szerint egyiküknek Medi Istók egy nyolctalléros lovát vette el.

70 Egy Csáky Ferenc kassai főkapitány parancsára Veér Mihály kallói vicekapitány elnökletével a „békességh bontogató" és a szegénység marháit elhajtó végváriak kapcsán 1668. október 7-8-án megtartott, és összesen 133 kallói tanút felsorakoztató kihallgatás során Halászi (!) László 30 éves (4.) és Dankó János 28 éves (92.) lovas katona is megjelent.

71 Husszein egri pasa 1669. augusztus 2-án Csáky Ferenc kassai főkapitánynak írt levele szerint Hatházy Gergely („Hatházi Geczi") is azok között a végváriak között volt, akik az ónodiakkal és a szendreiekkel együtt az elmúlt napokban két ízben is Szolnok alá nyargaltak, és 700 marhát magukkal hajtottak.

72 SERES 2006b. 46. BÁNKÚTI 2001. 75. NYAKAS 1987. 69, 72. Meg kell említenünk, hogy az ügyben megszólaltattak egy ugyancsak Dankó János nevű 35 éves gyalogos katonát is. Uo. 70 (25. tanú). IZSÉPY 1962. 57. A történész Hatházyt Györgynek és szendrei vitéznek vélte, de a hivatkozott forrás - mely szerint Csáky Ferenc 1669. december 23-án szemére vetette Juszuf váradi pasának, hogy a váradiak elfogtak és a budai Csonka toronyba küldtek egy Hatházi György nevű embert - szerintünk nem Hatházy Gergelyre vonatkozik. Uo. 2. jz., ill. 76. 1. jz.