N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)

Seres István: A kurucok téli szállásai Geszt, Körösnagyharsány és Mezőgyán térségében (1674-1685)

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (2008) 145-194. A KURUCOK TÉLI SZÁLLÁSAI GESZT, KÖRÖSNAGYHARSÁNY És MEZŐGYÁN TÉRSÉGÉBEN (1674-1685) - Seres István Bevezető Megyénk keleti felén összesen tíz jelenlegi település - Biharugra, Geszt, Körösnagyharsány, Kötegyán, Méhkerék, Mezőgyán, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr és Zsadány - tartozott az egykori Bihar vármegyéhez, és el kell ismernünk, hogy a történetírás meglehetősen mostohán bánt a felsorolt helységek, és egyáltalán a térség történetével. Amíg ugyanis Békés megyében Haan Lajos, majd Karácsonyi János is elkészítette a maga kitűnő monográfiáját, amelyek az eltelt idő ellenére a mai napig is jól használhatóak, a szomszédos Biharban először csak 1901-ben jelent meg összefoglalás a Borovszky Samu szerkesztésében napvilágot látott Magyar vármegyék és városok sorozatában.

1 Ez a munka azonban már jellegénél fogva sem lehetett alkalmas arra, hogy bemutathassa az egyes települések részletes történetét. Kivételként mindössze Sarkad történetíróját, Márki Sándort említhetjük, aki alig huszonhárom évesen fejezte be Sarkad történetének írását, és azzal egy időben a Fekete-Körös vidékéről írott kis monografikus összefoglalását.

2 Márki, fiatal kora ellenére addigra már komoly ismeretséget szerzett a hazai történészszakmában, többek között olyan elismert szakemberekkel állt kapcsolatban, mint Bölöni Sándor, Haan Lajos, Szilágyi Sándor, Szinnyey József, Thallóczy Lajos és Thaly Kálmán. Bölöni még 1874 októberében adatokat engedett át neki Sarkad 16. századi történetével kapcsolatban, Márki pedig már 1875. augusztus 26-án Thallóczy segítségét kérte a Fekete-Körös megjelentetéséhez.

3 Külön unikumnak számít a fiatal kutató és az akkor már elismert történésznagyságként számon tartott Thaly kezdeti kapcsolata. Thaly először a Századok történelmi folyóirat szerkesztőjeként figyelt fel az akkor még csak negyedik gimnazista Márkira, aki fiatal kora ellenére már arra vállalkozott, hogy a nagyváradi Bihar hasábjain huszonhárom részből álló cikksorozatot közöljön Bihar vármegye történetéről. Thaly felkarolta az ifjú történészpalántát, és 1869-ben két rövid cikkével „besorozta" a Századok munkatársai közé.

4 Márki már gyakorlatilag készen állt 1 BOROVSZKY 1901. 2 MÁRKI 1877b; MÁRKI 1877a. 3 Bölöni Sándor levele Márki Sándornak. Nagyvárad, 1874. október 1. MTA Kt. Ms. 5164/684; ill. Márki Sándor levele Thallóczy Lajosnak. Sarkad, 1875. augusztus 26. OSZK Kt. Levelestár. Fond XI/659. 4 Minderről lásd: MÁRKI 1911. 482; MÁRKI 1918. 322; Márki 1869-ben, a Századokban megjelent cikkei: MÁRKI 1869a. 500; MÁRKI 1869b. 681-682.