N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)

Seres István: A kurucok téli szállásai Geszt, Körösnagyharsány és Mezőgyán térségében (1674-1685)

Sarkad történetével, amikor 1877 elején levélben megkereste pártfogóját, aki nem is késett a válasszal. Március l-jén elküldte a sarkadi sánc ellen 1707. február 13án intézett támadás beszámolójához mellékelt alaprajzot, s emellett néhány következtetését is megosztotta fiatal kollégájával. Thaly nagy becsben tartotta Márkit, és hiúságtól mentesen a következőt írta neki: „a főczél nem az, hogy ki szerez meg és juttat napfényre valami adatot, - de az, hogy szeretett hazánk múltjának földerítése czéljából az illető adat egyátaljában napfényre jusson, bárki, - csak lelkiismeretes kezek által"

5

. A dedikált kötet kézhez vételét követőn július 9-én már gratulált a kiadványért, és további munkára biztatta a szerzőt. Szerinte ugyanis Márkinak ezután nagyobb horderejű munkák írására kellene koncentrálnia, s példaként Nagyvárad vagy Bihar vármegye történetét hozta fel.

6 Július 22-én hasonlót írt Bölöni is: „vajha akadna valaki, ki Bihar vármegye történetét... a többit elhallgatom, hiszen úgyis tudod, mit akarok írni".

7 Az elkövetkező évtizedek során Márki valóban megírt több kitűnő monográfiát, így pl. Arad szabadkirályi város és Arad vármegye történeté-t, nem is beszélve a háromkötetes II. Rákóczi Ferenc életrajzról vagy az 1735. évi felkelés történetét bemutató Péró lázadásá-ró\, amelyekben többször is érinti a Biharság történetét, a Thaly és Bölöni által javasolt témák megírására azonban nem került sor.

8 Igaz, 1868-1878 között a különböző bihari lapokban mintegy 300 (!) közleményt jelentetett meg a megye történetéről, a későbbiekben mindössze egyetlen hosszabb lélegzetű önálló tanulmányt szentelt gyermekkora kedves városának. A Sarkadi hajdúk című, 1924-ben a Hadtörténelmi Közlemények hasábjain napvilágot látott tanulmány valójában az 1877-es monográfia vonatkozó részeinek az eltelt évtizedek során feltárt források alapján történt átdolgozása volt.

9 Érdemes megjegyeznünk, hogy a vármegye történetének megírására már az 1850-es, 1860-as években is történtek kísérletek. Miskolczy Károly micskei birtokos, akadémikus, valamint névrokona, a Berettyóújfaluban élő Miskolczy Károly, egy időben Bihar vármegye egykori alispánja, hosszú időn át pedig a Sárréti járás szolgabírája is elkezdte a maga monográfiáját, ám mindkét munka félben maradt. 1894-ben a bihari Sárrét népszerű leírója, Osváth Pál készült el a vármegye történetét tárgyaló háromkötetes munkájával, viszont az sem jelent meg, s később az egykori csendbiztos teljes hagyatékával együtt áldozatul esett a 20. század világégéseinek. Borovszkyék idézett, 1901-es munkáját követően pedig a nemzetet és az országot érő sorscsapások vetették vissza hosszú időre Bihar vármegye történetének a 5 Thaly Kálmán levele Márki Sándornak. Pozsony, 1877. március 1. MTA Kt. Ms. 5166/919. 6 Thaly Kálmán levele Márki Sándornak. Pozsony, 1877. július 9. MTA Kt. Ms. 5166/920. 7 Bölöni Sándor levele Márki Sándornak. Nagyvárad, 1877. július 22. MTA Kt. Ms. 5164/685. 8 Érdekes egyébként, hogy Márki a Századok hasábjain 1869-ben közölt cikkeinek egyikét éppen a vármegyei monográfiák írása érdekében írta, és (feltehetően a bihari példán felbuzdulva) arra biztatta a vidéki lapokat, hogy jobb híján ők adjanak helyet folytatásban a leendő vármegyetörténeteknek! 9 MÁRKI 1924.