N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)

Gáll Erwin - Husarik, Pavel - Margineanu, Florin: A nagylaki honfoglalás kori temető megmentett leletei. Adatok a bánsági, erdélyi és partiumi honfoglalás kori lovas temetkezés szokásához

lőhelyéről. Férfi és női sírok leletanyagában egyaránt jellemző a 10. és 11. században, sőt vannak adatok a 12. századi használatára is.

87 Háttérbe szorulása talán a bordás végű hajkarikák elterjedésével párhuzamosan következett be a 11. században.

88 /. 1. 2. S-végű hajkarika A „C" sírból került elő ilyen hajkarika. A honfoglalás korának és a kora Árpád-kornak egyik legismertebb, legelterjedtebb tárgytípusa. A korai sírokban egykét darab, all. századiakban pedig gyakran 5, sőt 8 darab is előfordul. Az Erdélyi medencében, a Partiumban és a Bánságban S alakú hajkarika nem ismert a 10. század első felére vagy első két harmadára keltezhető temetőkből (Arad-Csálya, Bihar-Somlyóhegy, Kolozsvár-Zápolya utca, Kolozsvár-Pata utca, Németszentpéter, Sikló). A század második felére, ill. all. század elejére keltezhető temetők közül is csak a partiumi és bánsági temetőkből ismert: Detta-Ujtemető; Köröstarján, Csordás-domb; Nagyősz-Téglagyár; Nagyvárad-Szőllős; NagyváradHuszárlaktanya; Óbesenyő, Dragomir halma; Szalacs, Vida-domb; Zilah, Kraszna utca. Egyes esetekben az S alakú hajkarikákat pontosan tudjuk keltezni: Hodonyon a 2. és 4. sírban I. István pénzével került elő, a közvetlen közelükben feltárt hármas sírban, pedig szimbolikus lovas temetkezés ismert, körte alakú kengyellel, illetve nagyméretű csikózablával.

89 Érdekes, hogy néhány 10. század második felére keltezhető temetőből nem ismert ilyen lelet: pl. Déva-Mikro 7 sírós, Szászváros 54 sírós, Temesvár, Csóka-erdő 40 sírós, Maroskarna „B" 16 sírós, Vejte 7 sírós anyagából. A temesvári leletek keltezése all. századra is kiterjed (sokszög átmetszetű gyűrűk, négyzet átmetszetű karperecek stb.), ugyanakkor a nem messze feltárt és pénzekkel keltezett hodonyi temetőben előfordul ez a hajkarikatípus. Ezen adatok alapján a nagylaki leletek keltezésének egyik biztos pontja a „C" sírból előkerült hajkarika. Eszerint az itt előkerült szétdúlt sírok a 10. század második felére határozhatók meg. Elmondható az is, hogy az Alföldön e hajkarikatípus hamarabb jelentkezett, mint az Erdélyi-medencében, ahol ezen ékszer elterjedésével csak all. század elejétől lehet számolni.

90 Sima, nyitott hajkarikák S alakú hajkarikákkal együtt kerültek elő a 12. századi petőfalvi temető 78., 112., 116. és 206. sírjából. A 163. sírból csak ez a típus ismert. SZÉKELY 2001. 207. Ilyen jellegű leletek: a 11. század második felétől keltezett kolozsmonostori templom körüli temető 17. sírjából ismert egyszerű hajkarika, S alakú hajkarikák, gyöngyök és egy zárt, rovásírásos gyűrű; all. század első felétől (Heitel Robert szerint a X. század végétől) keltezett várfalvi temető 17. gyermek sírjából ismert két egyszerű hajkarika, a 33. sírból előkerült spirálcsüngős karika, ill. zárt huzalgyűrű; all. század első felétől keltezett vajdahunyadi temető 44. sírjából ismert egyszerű hajkarika, ill. nyitott huzalgyűrű, nyolcszög átmetszetű karperec, huzalkarperec és bronzgomb. IAMBORMATEI, 1979. 602. VII. m, 17.5; ROSKA 1913. 178; ROSKA 1914. 131, 137, 5. kép. 1, 3, 9. GÁLL 2008. GÁLL 2007.