A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

Gyarmati Gabriella: Exhibitions of fine arts and applied arts in the Munkácsy Mihály Museum between 2001 and 2004

Gyarmati Gabriella Leonhard Schäufelein, Hans Springinklee és még sok más művész mellett vett részt a császár személyét dicsőítő mű illusztrálásában. A diadalmenet százharmincöt dúc­ról nyomott lapsorozatából Burgkmair hatvanhatot mondhat magáénak. Nagyméretű munkái elsősorban a mesteri rajzkészséggel és a bravúros technikai kivitellel vonják magukra a szemlélő figyelmét. Id. Lucas Cranach (Kronach, 1472 - Weimar, 1553): A reformáció képíró­jaként számon tartott, Wittenbergben élő mester Albrecht Dürer kortársa, a német reneszánsz egyik legkiemelkedőbb képviselője, festő, aki rövid ideig bár, de igen sikeresen foglalkozott fametszetek készítésével is. Naturalisztikusan felfogott dina­mikus jelenetei, a táj iránti érdeklődése ahhoz a művészethez sorolják, amely a né­met hagyományokhoz hűen nem habozik itáliai mesterektől ihletve, saját kifejezési eszközeit új elemekkel gazdagítani. Cranach fametszeteire elsősorban az alakok teltsége jellemző, ez a német iskola egyik sajátossága. Művei erősen befolyásolták és ösztönözték a dunai iskolát, amelynek jelentős képviselője volt a regensburgi Albrecht Altdorfer is. Wittenbergben a tudományt és a művészetet pártoló egyetemalapító, Bölcs Frigyes szász választófejedelem udvari festőjeként 1508-ban nemesi rangot kap, munkáin azután gyakran használja címerképét, a szárnyas, koronás, szájában gyű­rűt tartó kígyót mesterjelként. Albrecht Dürer (Nürnberg, 1471 - Nürnberg, 1528): Dürer édesapja Ma­gyarországról, a Gyula mellett fekvő Ajtós faluból vándorolt ki Németországba. 1455-ben aranyművesként érkezett Nürnbergbe, ahol tizennyolc gyermeke közül 1471-ben harmadikként született az európai reneszánsz egyik legkiemelkedőbb mestere. A festészetben elért eredményeinek kiemelése mellett meg kell említenünk, hogy a réz- és fametszés önálló művészeti ággá válása döntően neki köszönhető. Édesapjától tanulva az ötvösséget, saját niello díszítései kivitelezésének tapasztala­tait felhasználva, az első mesterek között próbálkozott a karcolás technikájának al­kalmazásával. Első karcait vaslemezekre készítette, de foglalkozott rézmetszéssel, hidegtűvel és fametszéssel is. Kompozícióin egyesítette az itáliai reneszánsz szelle­mét, a rá nagy hatást gyakorló Andrea Mantegna és Giovanni Bellini eredményeit a németalföldi táj festészetre jellemző lírai fogalmazásmóddal. így a német grafiká­ban, amely a régi áramlatokhoz híven az ornamental is felfogást részesítette előny­ben, az említett jellemzők egymáshoz rendelésével ideális szintézist hozott létre. Albert Glockendon (Nürnberg, 1432 - ?, 1568 111): Az illuminátorokat és miniatúrafestőket is útjukra indító Glockendon művészcsalád feje a Nürnbergben működő Albert Glockendon rézmetsző, akinek művein a XV. században élt nagy kortárs, Martin Schongauer hatása érezhető. Az itáliai mesterek munkáinak ismere­téről árulkodik az architektúra értelmezésének és megmutatásának módja, amely el­lentétben áll az észak-európai reneszánszra jellemző kemény drapéria-megfor­málással. 342

Next

/
Thumbnails
Contents