A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

Gyarmati Gabriella: Exhibitions of fine arts and applied arts in the Munkácsy Mihály Museum between 2001 and 2004

A Munkácsy Mihály Múzeum képző- és iparművészeti kiállításai... Ludwig Krug (Nürnberg, 1485/1489 - ?, 1532): Nürnbergi születésű német aranyműves, éremkészítő, festő és metsző, máig számon tartott ötvös család sarja, aki Neudorfban dolgozott. (A család leszármazottai a XVIII. századig az ötvös céh tagjai voltak.) Krug a szobrászatban is képes volt jelentékeny produktumokat létrehozni; grafikai munkásságának közismert jellemzője pedig, hogy Schäufeleinhez hasonlóan ő is piktogrammal szignálta műveit. Témaválasztására bibliai és mitológiai jelenetek megformálása jellemző, Dürer hatása viszont a figurák anatómiai ábrázolásában és a szöveges feliratok alkalmazásának módjában is megfigyelhető. Hans Leonhard Schäufelein/Schäufelin (Nürnberg, 1480/1482/1485 - Nördlingen, 1538/1540/1542): Schäufelin Nördingenben és Nürnbergben dolgozó festő és fametsző. Dürer tanítványa, segédje és követője, akinek hatása több munkájában egyértelműen felfedezhető. Mesteréhez hasonlóan grafikai munkáit illusztrációs célra készítette, részt vett többek között I. Miksa császár Teuerdank című művének fametszetekkel történő illusztrálásában is. Munkássága elsődleges jellemzője a technikai bravúr, ami lehetőséget teremt számára a korabeli viselet gondos, aprólékos részletezéssel történő ábrázolására, mely segítséget jelenthet az e kor viseletei iránt érdeklődőknek is. Martin Schongauer (Colmar, 1430 körül - Breisach, 1491): A festő és rézmetsző Schongauer munkásságával jelentősen befolyásolta Dürert is, aki - ha nem is volt tanítványa - éppen az ő fa- és rézmetszetein fedezte fel a népszerűsítésnek azon lehetőségeit, amire a festészet nem nyújtott lehetőséget. Több német alkotóhoz hasonlóan a németalföldi művészet, konkrétan Roger van der Weyden befolyása alatt állt, de Dürerhez hasonlóan Schongauer műveiben is megtaláljuk a sajátos német iskola jegyeit. Köztudottan közvetett, de egyértelmű hatást gyakorolt a garamszentbenedeki úrkoporsó oldalán lévő dombormű veket készítő ismeretlen szobrászra. Schongauerrel kezdődik a német grafika virágkora, és neki köszönhető, hogy az e technikában rejlő lehetőségek kihasználásával a széles társadalmi rétegek számára is elérhető, igényes műtárgytípus jöhetett létre. Michel Wohlgemuth (Nürnberg, 1434/1437 - Nürnberg, 1519): Nürnbergben működő német festő és rézmetsző festett, faragott szárnyasoltárokat készítő műhelyében Dürer is tanult. Wohlgemuth nem tartozik a német gótika legkarakteresebb alkotói közé, de tanítványaiban fel tudta kelteni az érdeklődést az új művészi irányok és a sokszorosító grafika iránt, amelyben az ornamental izmus régi hagyományait összekapcsolták az érzéki tapasztalatokat képben kifejező új lehetőségekkel. Nagyszabású vállalkozása, a Schedel-féle világkrónika illusztrációi jelentik grafikai munkássága csúcsát. Martin Zatzinger (?, 1477 - ?, 1540/1555): Münchenben működő aranyműves és rézmetsző, aki műveit (az iniciálék mellett) nevének különféle változataival (Zingl., Zasinger stb.) szignálta. Rézmetszetein a kiváló ötvösmester keze nyomát lehet felfedezni, amely a vonalak finomságában, a részletek és a táji környezet aprólékos, cizellált kidolgozásában figyelhető meg. 343