A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

Deli Tamás: Adatok a Tiszántúl szárazföldi csigafaunájához I. Szatmár-Beregi-sík

Adatok a Tiszántúl szárazföldi csigafaunájához I. Szatmár-Beregi-sík lönféle biotópokból. Kisebb-nagyobb eltérések mutatkoztak főleg az egyedszám terén, de alapvetően elég egységes faunát találtam. A legnagyobb tömegben, már gyűjtés során is jól érzékelhetően a Carychium minimum és a Zonitoides nitidus fajok voltak. Érdekes módon inkább ártéri fauna került elő: Succinea oblonga, Cochlicopa lubricella, Brady

baen fruticum, Perforâtella rubiginosa fajokkal. Ezeket így együtt (főleg a két utolsó fajt), ilyen tömegben legközelebb a Bagiszegi-erdő füzesében találtam meg, mentett oldali részen, azelőtt nem. Ártéri erdők Külön kell szólni az ártéri erdőkről, amelyek elsősorban a Tisza hullámtéri területén találhatók jelentősebb állományokban. Az itt élő csigaegyüttesek egyedszámok tekintetében mindenképp, de helyenként (Vásárosnamény: Bagiszegi-erdő) a faj szám tekintetében is jócskán meghaladják a beregi átlagokat. Az általánosan elterjedt, a legtöbb helyen nem őshonos invazív és özön növényekkel bőven kevert nyárasok és füzesek faunájában főleg a közepes vagy nagyobb termetű fajok dominálnak: Bradybaena fruticum, Perforatella rubiginosa, Cepaea vindobonensis (helyenként melanisztikus forma), Helix pomatia. Az apróságok közül a Carychium, a Cochlicopa, a Vallonia nem fajait, valamint a Zonitoides nitidus fajt kell megemlíteni. Kiemelendő faunisztikai értékű a Vitrea contracta faj, ami az Alföldről csak kevés helyről került elő.

13 Bár a saját kutatásaim alapján valószínűsíthető, hogy a Tisza hullámterében elterjedtebb faj lehet. A keményfás ligeterdők a hullámtérből nagyrészt hiányoznak. Kivételt képez a Beregi-sík malakologiai szempontból legértékesebb területe, a Bagiszegi-erdő. A terület első feltárását Bába (1973) végezte el, aki elsőként mutatta ki hazánk területéről a Helicigona banatica kárpáti endemikus csigafajt. Korábban úgy gondolták, hogy a faj populációja a Szamos erdélyi területeiről származhat. Később

14 egy még jelentősebb populációját is megtalálták Tiszabecsnél, a későbbiekben pedig az ukrajnai Avas-hegység Tisza melletti erdeiből is előkerült sok más érdekes kárpáti fajjal együtt.

15 így bebizonyosodott, hogy hazánk egyik legszebb és földtörténetiállatföldrajzi szempontból legértékesebb csigafajunk beregi populációinak terjedésében elsősorban a Tisza a főszereplő. A Bagiszegi-erdő legszebb és malakologiai szempontból legértékesebb része a kemény fás és puhafás ligeterdők találkozásánál lévő öreg füzekből álló állomány (itt található a folyó egyik teraszának a széle, így kisebb szintkülönbség is megfigyelhető). A kárpáti fajok közül a Bielzia coerulans, a Perforatella vicina és a már említett Helicigona banatica emelendő ki. További jelentős faunaelemek: Laciniaria plicata, Perforatella bidentata, Helix lutescens. 13 FEHÉR-GUBÁNYI 2001. 357-359; PINTÉR-SUARA 2004. 14 FINTHA etal. 1993.29. 15 DELI-DOBÓ-SÜMEGI 1995. 32. 31