A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

Németh Csaba: Az önálló gyulai evangélikus egyházközség megalakulása és kezdeti évei

Az önálló gyulai evangélikus egyházközség megalakulása és kezdeti évei egyháznak, féléves részletekben. Az adófizetést megtagadókkal szemben végrehajtási eljárást helyeztek kilátásba. Az adóztatást a szórványban élőkre is igyekeztek kiterjeszteni. Az öt nappal későbbi ülésen folytatták az adózással kapcsolatos ügyek megvitatását. A lelkész azt állapította meg, hogy a kivetett adóösszegek alacsonyabbak a reformátusokéinál és a katolikusokéinál, ám nincsenek tekintettel a hívek társadalmi és vagyoni viszonyaira. Azt javasolta, hogy térjenek át a reformátusoknál alkalmazott progresszív adózási rendszerre. Az esketési és stóladíjat február l-jétől igazítsák a reformátusoknál szokásos összeghez, akárcsak az egyházi adó kulcsát. Aki fél év után sem fizet, az ellen közigazgatási végrehajtást fognak kérni. A lelkész a nehéz anyagi helyzetben a német Gusztáv Adolf Egyesület segítségét is kérte: „Bíztató reménységként szállt felénk a németországi Gusztáv Adolf Egylettől nyert azon értesítés, hogy évi segélyezési tervezetébe felvétettünk"

n(>

. Részletezte a fennálló nehézségeket: az imaházat október elsejével vissza kell adni, s a lelkész lakása után is bért kell fizetni, továbbá valószínűleg ki is kell azt üríteni hamarosan. A tervezett templomépítés minimum 700 millió koronába kerül, s ebből jelenleg csak 200 millió áll az egyházközség rendelkezésére. Kölcsön felvételére nincs lehetőség, mert a vagyontalan egyháznak nem adnak kölcsönt. „Válságos idők előtt állunk s félve gondolunk arra, hogy eddigi munkánknak minden eredménye összeomlik, s esetleg minket is eltemet. Mi azonban a csüggedésben is erősek maradunk. .. reményeinket mostoha sors el nem veheti. Bízunk, mert - Erős vár a mi Istenünk... "

117 Kérése meghallgatásra talált. A Gusztáv Adolf Egyesület első, 300 márkás segélye még októberben megérkezett Gyulára.

118 Az egyesület ezután több éven át, folyamatosan segítette kisebb-nagyobb összegek átutalásával a gyülekezetet. 1927 nyarán Gyula város képviselő-testülete elutasította az egyházközség azon kérését, hogy az OFB által a részére juttatott ingatlan után kivetett 30 pengős vagyonátruházási illetéket, illetve a város által adományozott ingatlan után fizetendő 45 pengő 40 filléres illetéket ne kelljen lerónia.

119 A szeptember 28-i közgyűlésen Safáry László kezdeményezte a lelkész 1 130 000 koronás (90 pengős) havi fizetésének megduplázását, mivel „ezen összeg nem képezheti a megélhetés alapját". A közgyűlés a lelkész évi fizetését 24 millió koronára (évi 1920, azaz havi 160 pengő) emelte. Az 1927. január 7-i presbiteri ülés azonban kénytelen volt megállapítani, hogy a fizetés felemelésére fedezetet nem talált. így elvben fenntartotta az emelést, de csak azzal a kikötéssel, hogy amennyiben lesz rá fedezet, visszamenőlegesen megtéríti a különbözetet, ám egyelőre csak a régi fizetést tudja folyósítani. Arról is döntöttek, hogy a múlt évben kivetett 50%-os pótadót rendes adóvá nyilvánítják, mert csak ez nyújt fedezetet a kiadásokra. Kemény Gábor 1926. június 28-i levele a Gusztáv Adolf Egyesülethez. GyEEI Jegyzőkönyvek С 12. Kemény Gábor 1926. június 28-i levele a Gusztáv Adolf Egyesülethez. GyEEI Jegyzőkönyvek C. 12. GyEEI Iktatókönyv 152/1926. BML Gyula város 73.kgy/7347/1927. sz. határozata. 193