A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

Németh Csaba: Az önálló gyulai evangélikus egyházközség megalakulása és kezdeti évei

Németh Csaba A két nappal későbbi közgyűlésen a lelkész bemutatta az 1926. évi zárszámadást. A 31 060 892 koronás (2485 P) bevételével szemben 3 267 588 koronával (261 P) magasabb kiadás állt. A vagyonleltár 24 609 pengő 40 fillért tett ki, melyet 2260 pengő 41 fillér terhelt. A tiszta összeg tehát 22 348 pengő 41 fillérre rúgott. A március 20-i közgyűlés hatálytalanította a lelkész fizetésének emeléséről szóló határozatot addig, míg fedezet nem lesz rá.

120 A november 10-i ülésen a felügyelő javasolta, hogy kérjék fel az egyházkerületet a lelkész fizetésének további folyósítására, mivel erre jelen helyzetben a gyulai gyülekezet nem képes.

121 1928. január 13-án a főszolgabírói hivatalban tartott presbiteri ülés határozatot hozott egy adókivető bizottság felállításáról. Ennek tagjaiul a számvizsgáló bizottságon kívül (Olofson Miksa, Falta Imre és Rózsa János) a gondnokot és a pénztárost jelölték ki. A lelkész előterjesztette, hogy Sárköziné a templom takarításáért havi 12, az irodáért pedig 8 pengő fizetést kíván. Ezt az összeget a presbitérium soknak tartotta, s megbízta a gondnokot, hogy csökkentéséről tárgyaljon. Másnap összeült az adókivető bizottság.

122 Az adókivetésnél elsősorban olyan személyi járandóságot állapítanak meg, amely „tekintetbe veszi a tagok keresetét, társadalmi állását és vagyoni állapotát"

m

. Ennek végső összege 3259 pengőt, az állami egyenes adó 10%-ából befolyó összeg pedig 528 pengőt tett ki. Megállapították, hogy a 15 000 pengős kölcsön felvétele miatt az egyházközség éves költség-előirányzata elérheti a 4700 pengőt. A február 3-i presbiteri ülés felszólította a lelkészt, hogy nézzen utána, esetleg nem Békéscsabára fizetnek-e adót a külterületi hívek. Ha oda sem fizetnek, akkor közigazgatási végrehajtást helyeztek kilátásba velük szemben. Az 1927. évi vagyonleltár alapján a gyülekezetet 42 360 P kiadás terhelte (ebből 2000 P szerepelt kölcsönvisszatérítésként). Az ingatlanok értékét 106 000 P-re, az ingóságokét 6017 P-re értékelték, s volt 8710 P-nyi követelésük is, amivel a tiszta vagyon nagysága 78 368 P-t mutatott.

124 A július 22-i közgyűlés elfogadta a presbitérium előterjesztését a földmegváltásra a Kisbirtokosok Országos Szövetsége által rendezett akció keretében, 34 000 pengős kölcsön felvétele ügyében. Emiatt az egyházi adókat 100%-kai meg kellett emelni, hogy ki tudjanak mutatni kellő fedezetet a hitel felvételéhez. 3259 P helyett így 6518 P-re módosították az éves adóból várható bevétel nagyságát. A kölcsönök törlesztésére így az eredetileg beállított 2100 P-t megemelték 5850 P-re. Az egyházmegyei számvevőszék azonban 1928. augusztus 22-én az eredeti költségvetés elfogadását ajánlotta, mivel a gyulai közgyűlés hozzájárult ugyan az adók megemelé120 GyEEI Iktatókönyv 47/1927. 121 Az 1928. december 8-i közgyűlés tanúsága szerint a fizetés 2/3 részét 1928 végéig a püspökség állta. 122 GyEEI Jegyzőkönyvek B. 11. 123 GyEEI Jegyzőkönyvek 1928. január 14. 124 Esperesi közgyűlési jegyzőkönyvek. Békéscsaba, 1928. 39. 194