A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

Németh Csaba: Az önálló gyulai evangélikus egyházközség megalakulása és kezdeti évei

Németh Csaba segély tett ki. A következő évi bevételeknél 5 millió koronával és 34 q búzával (azaz összesen 44 q búza értékével) számoltak. (Az infláció óriási mértéke miatt célszerűbbnek tűnt a bizonytalan korona összegének feltüntetése helyett azt megadni, hogy az illető dolognak egy mázsa búzában kifejezve mekkora volt az értéke.) A megtakarítás csak a segélyeknek volt köszönhető: a 3 millió K-ás gyámintézeti segély egyik felét a lelkész kapta, a másikat a templomépítésre utalták ki. 1 millió К pedig a Baldácsy-alaptól érkezett.

112 1925 februárjában a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium leirata szerint a lelkész fizetését a 17 q búza értékéről 800 aranykoronára

113 (azaz 25-26 q búzával megegyező értékre) kell felemelni. A március elsejei közgyűlés megszavazta a kívánt összeget, de arra kérte a minisztériumot, hogy a lelkész fizetés-kiegészítését soron kívül utalja ki, ugyanis az „már hónapok óta megfelelő minimális javadalmat sem élvez"

114

. A búza árának állandó hullámzása miatt a március 29-i közgyűlés az addigi legkisebb egyházi adót (10 kg búza) 3 aranykoronában határozta meg. 1925 márciusában érkezett meg az évi 800 aranykoronás ( = 13,5 millió papírkorona) missziói kongrua, melyet az egyházkerület 1924. december l-jétől visszamenőlegesen folyósított. Ekkor a Baldácsy-segélyből 1 millió K-t a lelkész kapott, a másik felét a templomra adták. Az egyházkerületi gyámintézet pedig 2 millió К segélyt küldött a lelkésznek.

115 Az 1926. január 22-i presbiteri ülés a költségvetés és az egyház gazdasági ügyeinek megvitatása során több, lényegbe vágó változtatást is javasolt. Ezek a kántori állás betöltésével, a földhöz jutással és a gazdasági helyzet változásával, vagyis a pengő (még csak elméleti) megjelenésével álltak kapcsolatban. Kimondták, hogy az eddigi perselyezés helyett a kántor állandó havi fizetést, félmillió koronát kapjon. Az irodai átalányt 2 millió koronában szabták meg. Bár arról döntöttek, hogy a perselypénz ezután az egyház pénztárába kerüljön, de azt megengedték, hogy a nagy ünnepek első napján a lelkészt, a másodnapján pedig a kántort illesse meg. Az adófizetést pedig úgy alakították át, hogy minden 24. életévét betöltött, s önálló jövedelemmel rendelkező egyén 3 pengős (azaz 37 500 koronás) személyi járandóságot, valamint az állami adója értékének 10%-át kitevő egyenes adót fizessen az 112 GyEEI Iktatókönyv 127 és 115/1924. 113 A korabeli pénz- és értékviszonyokban való eligazodásra ajánljuk a Békés, 1914. május 31., 1923. június 27., 1924. július 31., 1925. február 4. és július 4., valamint 1927. február 4. és 12-i számait: 1924 augusztusától 1 aranykorona 17 000 papírkoronát ért. 1 aranykorona 1,173 svájci frankkal volt egyenértékű. (A pénzromlás mértékét jól érzékelteti, hogy 1914 tavaszán 1 papírkoronáért is megadtak 1,05 svájci frankot!) 1924 nyarán 1 q búzáért 460 000 koronát kellett fizetni. A következő év februárjában a búza ára 600 000 papírkoronán tetőzött, de aztán visszaállt a fenti értékre. 1927 januárjában 1 P értékét 12 500 papírkoronában határozták meg. 1 mázsa búzát 28-30 pengőért adtak, azaz ugyanannyiba került, mint amennyit az I. világháború kitörésekor koronában kellett érte fizetni. 1927-ben egyébként 1 dollárért 5,72 P-t adtak. 114 GyEEI Jegyzőkönyvek 1925. március 1. 115 GyEEI Iktatókönyv 46 és 60, 75, továbbá 116/1925. 192