A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

Németh Csaba: Az önálló gyulai evangélikus egyházközség megalakulása és kezdeti évei

Németh Csaba Még a nyár folyamán kezdeményezték a lelkészi iroda bérének leszállítását 480 pengőre. Ezt szeptember elején jóváhagyta a tulajdonos.

87 A november 9-i presbiteri ülésen emlékeztek meg a nyáron elhunyt Osuszky Jánosról. Vele az utolsó olyan presbiter távozott az élők sorából, aki kezdettől fogva tagja volt az egyházközség vezetőségének. A másnapi közgyűlést délután 5 órakor tartották meg a templomban, Bárdy Ernő alesperes részvételével. Az ideiglenes világi elnök tisztét Bergel Péter töltötte be. Ezen dr. Vangyel Endre felügyelőt újraválasztották. Az alesperes megállapítása szerint ő „a kötelességteljesítés embere". A lelkész pedig „biztosította őt az egyház minden tagjának szeretetéről és támogatásáról". A felügyelő ugyancsak meleg szavakkal emlékezett meg lelkészéről, akiben „sikerült olyan munkatársat találni, akinek nagy tudása, lángoló lelkesedése, fáradhatatlan hitbuzgosága, példás takarékossága és páratlan áldozatkészsége a legnehezebb akadályokat is legyőzi, és vele közösen sikerült hitünk szerint... Isten segedelmével békésebb és nyugodtabb fejlődést biztosítani". Programjául a következőket szabta meg: „a jól kipróbált biztos úton kívánok haladni, melynek eszköze: az Isten-félelem és a mély vallásos meggyőződés növelése, a felebaráti szeretet erősítése, a haza és egyházszeretet buzgó ápolása". Célja a minden keresztény egyházat fenyegető közöny és hitetlenség, valamint a vallási türelmetlenség és felekezeti békétlenség elleni erőteljes küzdelem. Közelebbi célja pedig „a kis gyulai gyülekezet összetartása, az evangélikus öntudat erősítése, az egyház boldogulásának biztosítása és jövőjének végleges megalapozása". Nagyon jól ráérzett a fenyegető veszélyre, amikor elsősorban arra intette hitsorsosait, hogy „igyekezzenek az összetartást még szorosabbá tenni, a keresztyéni erényekben egymást felül múlni... egymást megbecsülni, a személyi ellentéteket... kiküszöbölni",

88 Karácsonykor délelőtt 10-kor és este 6-kor, karácsony másodnapján délelőtt 10-kor a templomban, délután pedig a fogházban és a kórházban tartott istentiszteletet a lelkész.

89 Az volt a véleménye, hogy a „gyulai evangélikus hívek minden áldozatot meghoznak az ő szeretett egyházukért, buzgón látogatják az Istentiszteleteket, a legmagasabb egyházi adókat fizetik, részt vesznek az évek óta tartó gyűjtési munkából s ha áldozni kell, sohasem riadnak vissza".

90 A hitterjesztő munka sem állt meg. Az Ágostai Hitvallás kiadásának 400. évfordulója alkalmából 1930. április 21-én például Tátrai külön istentiszteletet tartott az ifjúság számára, márciusban pedig Békéscsabán hirdette az Úr igéjét.

91 1930. november végére azonban szokatlanul felélénkültek az indulatok az egyházközség vezető tisztviselői között. Ennek, a végül lelkészcserével járó vitának az ismertetése azonban már meghaladná jelen tanulmányunk kereteit. GyEEI Iktatókönyv 496-497/1929. Az 1929. november 10-i közgyűlés jegyzőkönyve. Békésmegyei Hírlap, 1929. december 22.; Békés, 1929. december 25. Tátrai Károly 1927-es visszaemlékezése. GyEEI Jegyzőkönyvek C. 12. GyEEI Iktatókönyv 140 és 201/1930, valamint 36/1932. 188