A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

Németh Csaba: Az önálló gyulai evangélikus egyházközség megalakulása és kezdeti évei

Az önálló gyulai evangélikus egyházközség megalakulása és kezdeti évei Katonaság Már a kezdet kezdetén jelentkezett a pasztorizáció egy másik területe, a városban állomásozó katonaság lelki szükségleteinek ellátása. Zorán Zoltán szegedi tábori alesperes 1924 márciusában, majd júliusában is kérte az imaház átengedését katonai istentiszteletek céljára. Az év novemberében már rendelet írta elő a katonáknak az istentiszteleten történő megjelenést.

92 A katonai istentiszteletek tartásánál felmerültek bizonyos anyagi jellegű problémák. 1928 novemberében azt írta a lelkész Korén Pál szegedi protestáns tábori alesperesnek, hogy vállalja havi 3 katonai istentisztelet megtartását, ha átutalják neki ezért a 4,08 P, a kántornak pedig az 1,36 P tiszteletdíjat. A következő évben a lelkész Antalffy László ezredestől, a szegedi református tábori főesperestől azt kérte, hogy a katonák egyházi adójából 400 P-t adjanak Gyulának. Az alesperes az 1928. január 1. és 1929. január 31. közötti időszakra azonban csak 75 pengőt küldött. Ez is enyhíthette a lelkész hozzáállását az ügyhöz, mivel április 27-én minden második vasárnap reggel 9 órára katonai istentiszteletet hirdetett meg. Kérte azonban az értük járó 3,48 P lelkészi tiszteletdíj 5 P-re, a kántori 1,48 pengőnek pedig 3 P-re való felemelését. Kérvényét elutasították. Az 1929. február 1. és július 1. közötti időre összesen 5,20 pengőt fizettek ki. Az egyházi adókból is csupán 100 pengőt kapott meg az egyházközség, bár november 6-án a protestáns tábori püspök is megfordult a városban.

93 1930 tavaszán még küldtek istentisztelet tartására 29 P-t, s segélyre 75-öt javasoltak, de hozzátéve, hogy jövőre már semmit sem fognak tudni adni. Asbóth Gyula tábori lelkész október 22-én jött el a kérdés megtárgyalására.

94 A katonai istentiszteletekért járó tiszteletdíj ügye a későbbiekben sem rendeződött. Hangsúlyozni szeretnénk azonban, hogy az ismertetett pénzügyi nehézségek ellenére is ellátták a gyulai lelkészek a városban állomásozó katonák közti szolgálatot. Kórház, tüdőszanatórium, fogház, gyermekmenhely A lelkész 1926 nyarán a Gusztáv Adolf Egyesülethez írott levelében vázolta, hogy a megye lakossága zömében evangélikus, ennélfogva közülük sokan fordulnak meg a városi kórházban, a tüdőszanatóriumban, a fogházban, a gyermekmenhelyen, a javítóintézetben és a különböző iskolákban, ezért „ezek lelki és vallási gondozása múlhatatlanul szükséges, s el nem hanyagolható, mert a nagy kath. kegyúri egyház papságának intenzív, s nagy erőkkel rendelkező térítő munkáját ellensúlyozni... kell".

95 GyEEI Iktatókönyv 44 és 116/1924. GyEEI Iktatókönyv 373/1928; 37, 252, 256, 356, 450, 476, 588/1929. GyEEI Iktatókönyv 237-238 és 325/1930. Kemény Gábor 1926. június 28-i levele a Gusztáv Adolf Egyesülethez. GyEEI Jegyzőkönyvek C. 12. 189