A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

Németh Csaba: Az önálló gyulai evangélikus egyházközség megalakulása és kezdeti évei

Az önálló gyulai evangélikus egyházközség megalakulása és kezdeti évei Október 22-én került sor Ziermann Lajos soproni lelkész fogadására. Neki sokat köszönhetett a gyülekezet, mert az Egyetemes Egyházi Gyámintézet elnökeként több kölcsönt is folyósított gyülekezetünknek, s a Gusztáv Adolf Egyesület felé is ő közvetítette a kölcsönkérelmeiket. Hálából egy oltárterítővel ajándékozták meg a gyulaiak.

81 A lelkészt megerősítő közgyűlésre 1928. december 15-én került sor a főesperes jelenlétében. Autóval várták a vasútállomáson. A közgyűlés negyed hatkor vette kezdetét.

82 Miután a felügyelő „buzgó szavakkal méltatta a lelkész munkásságát", a lelkész kérte „az egyháztagok támogatását az egyházépítő munkálkodáshoz"

83

. Az 1927-es esztendőben 10 olyan házasságra került sor a városban, melyben az egyik házasulandó evangélikus volt. Ezekben mindössze 1 alkalommal adott reverzálist az evangélikusoknak az egyik fél, míg a reformátusok részére 7 reverzálist adtak, 2 alkalommal pedig vegyes megállapodás született.

84 Ezek az adatok némileg érthetővé teszik a lelkész későbbi heves kirohanásait a reverzálisok ügyében a reformátusok ellen. 1929. február 8-án a lelkész arra emlékeztetett, hogy a tavasz elején tisztségújítást kell tartani. Az egyházközségi szabályrendelet kidolgozásával a lelkészt bízták meg. Ő arra kérte a vezetőséget, hogy a külterületi lakosságot is bevonva, a presbitérium létszámát 4 fővel növeljék meg. A presbitérium jóváhagyta, hogy a testület 24 tagúra bővüljön, s azt 3 évente, míg a felügyelőt 6 évente válasszák újjá. Az április 20-i presbiteri ülésen hangsúlyozták, hogy méltóképpen fognak megemlékezni a protestáns elnevezést adó speyeri birodalmi gyűlés 400. évfordulójáról: másnap ünnepi közgyűlést tartanak, amelyen bejelentik a Luther Szövetség helyi csoportjának a megalakulását. A lelkész által elkészített 80 §-ból álló szabályrendeletet és a tisztújítás kérdését is az ünnepi közgyűlés elé terjesztik. Az 1929. április 21-i ünnepélyes közgyűlésen az 1529. április 19-i protestálásról megemlékezve hitet tettek arról, hogy a „protestantizmus nem csak tiltakozás, de hitvallás a lelkiismeret szabadsága mellett"

&5

. A május 18-i presbiteri ülésen a felügyelő javaslatára írtak az egyházmegye vezetőségéhez, hogy ha az alesperesi tisztség be van töltve, akkor töltsék be a másodfelügyelőit is. Az egyházmegyei közgyűlés azonban feleslegesnek ítélte a gyulaiak által szorgalmazott másodfelügyelői tiszt létrehozását. Mindenesetre megköszönték a lelkész buzgólkodását, ami nyilvánvaló volt abból, hogy a közgyűléshez benyújtott javaslatok több mint fele tőle érkezett.

86 GyEEI Iktatókönyv 361 és 363/1928. GyEEI Iktatókönyv 413/1928. GyEEI Jegyzőkönyvek 1928. december 15. GyEEI Iktatókönyv 196/1928. GyEEI Jegyzőkönyvek 1929. április 21. Egyházmegyei közgyűlési jegyzőkönyvek. Békéscsaba, 1929. 7, 29, 47-48, 53-54. 187