A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

Németh Csaba: Az önálló gyulai evangélikus egyházközség megalakulása és kezdeti évei

Németh Csaba A november 10-i ülésen az egyházi alkotmánynak megfelelően a stóladíjakat hivatalosan megállapították.

74 A Békés című lapból értesülhettek az érdeklődők, hogy 1927. december 21-én szerda este 6 órakor az állami iskola VI. leány osztály a termében „rendes keretekben" evangélikus bibliaórát tartanak. Szenteste délutánján, 3 órától karácsonyfaünnepet rendeztek az új templomban. Karácsony napján délelőtt 10 és este 6 órakor, másodnapján pedig 10 órakor kezdődött az istentisztelet. Karácsony délelőttjén úrvacsoraosztásra is sor került. Óév estéjén 5 órakor, újév napján pedig 10 órától hallgathatták a gyülekezet tagjai az evangélium hirdetését.

75 Az elemi iskola igazgatójától 1928. január másodikán érkezett meg a hivatalos értesítés arról, hogy szerda és vasárnap délután 6 és 7 óra között az egyik tantermet rendelkezésre bocsátja bibliaórák tartására, amennyiben a fűtési, világítási és takarítási költséget az egyházközség magára vállalja.

76 Tisztázatlan volt a város külterületén élők hovatartozásának kérdése. A főesperes azonban egyértelművé tette még az 1928-as év elején, hogy akiknek Gyula közigazgatási határain belül van ingatlana, azoknak a gyulai lelkészi hivatalba kell egyházi adójukat kifizetni. A lelkész erre Pejrét, Siórét, Szabadka, Bicére evangélikusainak 33 fős névsorát átküldte a városhoz, hogy a mezőőrrel szedesse be az adóikat. Ugyanekkor kipostázta a Paradicsom majori uradalmi intéző (Geyerhoffer János), valamint egy gyulavári 60 holdas birtokos (vitéz Molnár Géza) adóívét is.

77 Tátrai Károly 1927 elején megírta a gyulai evangélikus egyházközség rövid történetét. Erre azért volt szükség, mert a Gusztáv Adolf Egylet német híveit meg kellett ismertetni a gyülekezet múltjával, helyzetével, hogy támogatást lehessen kérni tőlük. 1928 áprilisában a templom elkészülte jelentett kitűnő alkalmat arra, hogy a Luther Naptár olvasói számára elküldje az egyházközség történetét. A gyülekezet vezetőinek fotóit, egy rövid történeti háttérrel a Raffay Sándor 10 éves püspökké szentelésére kiadandó könyv szerkesztőinek is elpostázta augusztus közepén.

78 1928-ban Tátrait kérte fel az egyházmegye a közgyűlés előtti gyámintézeti istentisztelet megtartására.

79 Annak ellenére, hogy feszült volt a két felekezet viszonya, mégis üdvözölték a gyulai 10. éves szolgálati idejét töltő Apor Vilmos plébánost.

80 A keresztelés 1,5 P, az esketés 5,5 P (de ha délutáni, akkor 8 P), az orgona használata 4 P, a templomi szolga díja pedig 1 pengő lett. Orgonás esküvőért a lelkésznek 14 P, a kántornak pedig 3 P járt. Ha a lelkész háznál imádkozott, azért 3 P illette meg, a temetőbe való kikísérés díja 5,5 P lett. Imás temetésért a lelkésznek 3 P járt, a kántornak pedig mindkét esetben 3 P-t kellett fizetni. Beszédes temetésnél a lelkésznek 14 P, a kikísérésért 15,5 P, míg a kántornak mindkét esetben 5,5 P járt ezentúl. Az 1928. december 8-i közgyűlés tanúsága szerint a lelkészi fizetés 2/3 részét 1928 végéig a püspökség állta. Békés, 1927. december 21., Békésmegyei Hírlap, 1927. december 21. és 23., valamint 31. GyEEI Iktatókönyv 286/1927. GyEEI Iktatókönyv 63 és 67-70/1928. GyEEI Iktatókönyv 136 és 254/1928. GyEEI Iktatókönyv 197/1928. GyEEI Iktatókönyv 297/1928. 186