A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

Németh Csaba: Az önálló gyulai evangélikus egyházközség megalakulása és kezdeti évei

Az önálló gyulai evangélikus egyházközség megalakulása és kezdeti évei A két nappal későbbi közgyűlésen a hívek sajnálattal vették tudomásul a lelkész távozását, s neki „a gyulai ág. hitv. ev. egyház megalapozása terén kifejtett működéséért hálás elismerésser

68 adóztak. A hivatal átadására április 21-én került sor.

69 Az augusztus 22-i presbiteri ülésen kérte a főesperes, hogy nyilatkozzanak a gyulaiak, kívánják-e meghívni lelkészüknek Kiss Benőt. A felügyelő úgy vélekedett, hogy Kiss „a hozzáfűzött reményéket az egyházzal szemben be nem váltotta, s az egyháztagok bizalmát meg nem nyerte"

70

, ezért nem kívánják meghívni a lelkészi állásra. Négy nappal később folytatódott a megbeszélés. A felügyelő hosszas fejtegetéséből kiderült, hogy miért ellenezte a lelkészi állás betöltését. Azt javasolta, hogy a 2800-3200 pengő közötti egyházi költségvetést - amelynél magasabb adózásra a gyülekezet már nem képes - a lelkész fizetése helyett fordítsák a lelkészi javadalmat képező föld megváltására, valamint templomépítésre. A hitoktatást lássa el a kántor, s havi egy alkalommal hívjanak át lelkészt Békéscsabáról vagy a reformátusoktól, a többi vasárnapon pedig csak a kántor tartson könyörgést. A 12 megjelent presbiter közül csak Stéberl Mihály nem támogatta a javaslatot, bár ellenvéleményét nem indokolta. A gyülekezet szeptember l-jével fel is mondta a lelkészlakás utáni lakbér fizetését. Nem tudjuk, mi okozhatta a hirtelen jött változást. Lehet, hogy hatott az egyház felső vezetésére a megfogalmazott kemény kritika. Mindenesetre azt látjuk, hogy a szeptember 19-i presbiteri ülésen a felügyelő arról számolt be, hogy a kerületi közgyűlés alkalmával több lehetséges jelölttel is tárgyalt a lelkészi állás betöltéséről. Azt javasolta a gyülekezetnek, hogy Tátrai Károly bányakerületi segédlelkészt hívják meg Gyulára. Az 1927. szeptember 25-i közgyűlésen a gyülekezet adminisztrátorának kiküldött lelkész beiktatását megtartották.

71 Óriási lépést jelentett a gyülekezet életében, hogy december 18-án Raffay Sándor püspök felszentelhette az újonnan épített templomot.

72 Az adventisták közben lemondtak a baptista imaház igényléséről, csak arra kérték a gyülekezetet, hogy tudósítsa őket a templom elkészültéről. Az imaház bérleti díja 1927 júliusa és szeptembere közötti időre 140 pengőt tett volna ki, de végül is nem kellett azt kifizetni. A gyulai származású Somogyi Imre baptista lelkész is kapott meghívót a templomszentelőre, s egyúttal megkérték, hogy hasson oda gyulai hitsorsosainál, hogy a templomépítésre való tekintettel álljanak el a bérleti díj követelésétől. Ezt december 13-án meg is tették.

73 68 GyEEI Jegyzőkönyvek 1927. április 17. 69 GyEEI Jegyzőkönyvek С 12. 70 GyEEI Jegyzőkönyvek 1927. augusztus 22. 71 GyEEI Jegyzőkönyvek В. П.; Békés, 1927. szeptember 28. 72 A templom építésére itt bővebben nem tértünk ki, ennek a fontos témának egy külön tanulmányt szenteltünk: NÉMETH 2004. 167-198. 73 GyEEI Iktatókönyv 161, 173, 236 és 260/1927. 185