A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

Németh Csaba: Az önálló gyulai evangélikus egyházközség megalakulása és kezdeti évei

Az önálló gyulai evangélikus egyházközség megalakulása és kezdeti évei nem nyerte'"

52

, ezért őt nem kívánják meghívni a lelkészi állásra. Későbbi adatokból ismert, hogy Kiss ezután Pitvarosra került, az ottani esperes segédlelkésze lett.

53 Az 1927. szeptember 19-i presbiteri ülésen a felügyelő arról számolt be, hogy nemcsak a püspökkel és a főesperessel, hanem a kerületi közgyűlés alkalmával több lehetséges jelölttel is tárgyalt a lelkészi állás betöltéséről. Azt javasolta a gyülekezetnek - amit pár évvel később keservesen bánhatott -, hogy Tátrai Károly bányakerületi segédlelkészt, jelenleg a csépai missziós egyház gondozóját hívják meg Gyulára rendes lelkésznek. Javaslatát elfogadták. „A legválságosabb időkben közel két hónapig pásztor nélkül volt a gyülekezet. A püspök Tátrai Károlyt küldte a gyülekezet adminisztrátorának, aki főképpen a lelki gondozás terén tevékenykedett, majd később az anyagi ügyek intézésébe is bekapcsolódott. "

54 Az 1927. szeptember 25-i közgyűlésen már nevezett lelkész beiktatását is megtarthatták „szerény, egyházi keretekben".

55 1927 májusától csépai, azelőtt pedig 1924 decemberétől szegedi segédlelkészként szolgált. Nagyszénási kötődésére utal, hogy 1931-ben az ottani lelkészt kérte fel, hogy biztassa édesanyját, vállaljon el ott valamilyen munkát a család érdekében.

56 Am Tátrait sem elégíthették ki a gyulai lehetőségek. Már megválasztása évében, október 15-én megpályázta a szegedi lelkészi állást. A szegediek közül azonban páran anabaptizmussal és egy cikke miatt plágiummal vádolták meg. A püspöki hivatalból intették ugyan, hogy vonja vissza pályázatát, ő azonban makacsul kitartott az utolsó pillanatig. Végül mégiscsak a felsőbbségi nyomás hatására állt el a pályázattól.

57 Ez kellő intő jel lehetett volna a gyulaiak szemében, feltéve, hogy egyáltalán értesültek az esetről. Egyéb zűrös ügyei is adódtak. Egy budapesti lakos pl. sikkasztással vádolta. Vádját azonban 1929 februárjában elutasította a törvényszék.

58 Máskor is próbált azzal fenyegetőzni, hogy elmegy. Amikor azonban szaván akarták fogni, visszakozott. Végül mégis be kellett látnia, hogy a helyzete tarthatatlanná vált, maradása az egyházközség végleges megosztását, sőt magának a gyülekezetnek a fennmaradását veszélyeztette. Beleegyezett abba, hogy csere útján Csorvásra távozzon.

59 Az 1932. december 4-i közgyűlésen a másodfelügyelő szavai búcsúztatták. A templom- és lelkészlak építésének héroszi munkájára emlékeztetve kérte, hogy , felejtse el azt, amit mindnyájunknak el kell felejteni"

60

. 52 GyEEI Jegyzőkönyvek 1927. augusztus 22. 53 GyEEI Iktatókönyv 127/1928; Templomépítési-gyűjtési iratok. F. 29.: Az egyházkerületi közgyűlésen (Szuchovszky Gyulának, a Jöjjetek Én Hozzám című evangélikus lap felelős kiadójának 1927. szeptember 16-i, a felügyelőhöz írt levele szerint) már Kiss szülei is „tudják, hogy fiúknak Gyulán nincs jövője". 54 Juhász László visszaemlékezése. GyEEI Jegyzőkönyvek C. 12. 55 GyEEI Jegyzőkönyvek В. 11.; Békés, 1927. szeptember 28. 56 GyEEI Iktatókönyv 357-358/1930 és 127/1931. 57 GyEEI Iktatókönyv 158 és 193/1928. 58 GyEEI Iktatókönyv 45/1929. 59 Itt hosszabb ideig maradt, hiszen még 1941-ben is itt találjuk: GyEEI Postakönyv 337/1941. 60 GyEEI Jegyzőkönyvek 1927. december 4. 177