A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

Németh Csaba: Az önálló gyulai evangélikus egyházközség megalakulása és kezdeti évei

Az önálló gyulai evangélikus egyházközség megalakulása és kezdeti évei Kéler Istvánnét, Kocsis Lászlónét, Konkoly Tihamérnét, Mazurek Ferencnét, Pán­cél Józsefnét, Paulinyi Gyulánét, Ranek Kornélnét, Rimler Lajosnét, Sinszky Fe­rencnét, Sziked Bélánét, Stéberl Andrásnét, Stéberl Mihálynét és özvegy Wimmer Józsefnét. A felügyelő rövid, de hatásos beszédben köszönte meg a felé áramló bizal­mat. A háború és a forradalmak mérlegét a következő gondolattal vonta meg: „Mély vallásosság, tiszta erkölcs, emberbaráti kötelesség teljesítése, altruisztikus felfogás, szorgalmas keresztyéni békességes munka vihet bennünket egyedül a boldogulás és a boldog megelégedés útjára... látva hittestvéreim nagy hitbuzgalmát, vallásos ér­zületénekfellángolását, erős hittel, bízó reménnyel nézek egy szebb jövendő elé. " 29 Már másnap értesítették a közkórház igazgatóját, hogy evangélikus halott esetén Kemény Gábor gyulai missziói lelkészt keresse meg. 30 Az első presbiteri gyűlést november 10-én délután 6 órakor, a Maróthy téri főszolgabírói hivatalban (jelenleg a Műemlék Felügyelőség épülete a Szent Miklós parkban) tartották. Határozatot hoztak arról, hogy a szokott 9 óra helyett ezentúl 10 órától kezdődjenek az istentiszteletek. Kérték a megyei tanfelügyelőt, hogy egy ze­neértő evangélikus vallású tanítót helyezzen Gyulára, aki a kántori feladatokat el tudná látni. Eldöntötték, hogy minden második (páratlan) hónap első vasárnapján presbiteri ülést tartanak, s azt is, hogy minden egyházi eseményt (esküvő, temetés, keresztelő) 24 órával annak elvégzése előtt jelentsenek be a lelkésznek. Olofson Miksát felkérték a vagyonleltár elkészítésére s az egyházközség iratainak a vissza­szerzésére a volt felügyelőtől. Elhatározták továbbá, hogy az iskolák igazgatóihoz fordulnak annak megállapításáért, hogy hány evangélikus vallású tanuló van a vá­rosban. A lelkész december l-jével elkezdte a hitoktatást. Noha az egyházi alkotmány szerint a közgyűlésen csak a 24 éven felüli férfi­ak szavazhattak, míg a nők csak képviselőjük útján, s a javaslatok csak kétharma­dos többség esetén váltak határozattá, a gyulaiak hosszas vita után úgy döntöttek, hogy itt minden önálló férfi és önálló keresetű nő szavazati jogot kap, s a kéthar­mados többség csak szervezeti kérdésekben legyen mérvadó, egyéb ügyekben meg­elégednek az elnökén kívül 15 igen szavazattal. Elhatározták továbbá, hogy az egy­házközség régi, buzgó tagjainak nevét aranykönyvbe foglalják. Az egyházi temetés és harangozás kérdését a híveknek a helyi református egyházzal való esetenkénti megállapodására bízták: úgy döntöttek, hogy a protestáns vegyespár esketését a menyasszony vallásán lévő pap végezze, a temetéskor viszont az apa vallásán lévő temetőbe helyezzék végső nyugalomra a családtagot. Végezetül köszönetet szavaz­tak meg az állami elemi iskola vezetésének azért, hogy hosszú időn keresztül helyi­séget biztosítottak az istentiszteletek megtartására. Egyúttal megköszönték a baptis­ta gyülekezetnek, hogy régi imaházukat az egyházközség rendelkezésére bocsátot­GyEEI Jegyzőkönyvek C. 12.: Az 1923. november 4-i közgyűlés. GyEEI Iktatókönyv 1/1923. 171

Next

/
Thumbnails
Contents