A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

Németh Csaba: Az önálló gyulai evangélikus egyházközség megalakulása és kezdeti évei

Németh Csaba Az evangélikus egyházközség kialakításában elévülhetetlen segítséget jelentettek a városunkban már régebben működő protestáns felekezetek. A reformátusok egyik tanítójukat átengedték a kántori teendők elvégzésére. A baptista testvérek önzetlen felajánlásának köszönhetően az újonnan megszerveződő gyülekezet fix otthonra talált az Ecsedi út 40. szám alatti imaházukban, melyet térítésmentesen átengedtek istentiszteleti helyül az evangélikusoknak. 1923. november 4-én már ebben tartották meg Kemény Gábor lelkész beiktatását Kuthy Dezső közreműködésével. Ezen a napon került sor a városban az első evangélikus oltár felszentelésére is.

26 Elhelyezték az új oltáron a Kruttschnitt Antal, alsó pesti egyházmegyei (soltvadkerti) esperes által adományozott két gyertyatartót. A hívek szerint ő mindig önzetlen erkölcsi támogatást tanúsított a gyulai evangélikus egyházközség iránt. A Bányai Kerületi Gyámintézet elnökeként a későbbiekben is több egyházi segélykiutalást intézett el a gyulaiak számára.

27 Az istentisztelet után a dr. Szeberényi Lajos Zsigmond esperes úr elnökletével tartott tisztújító közgyűlésen dr. Vangyel Endrét közfelkiáltással felügyelővé választották. Dr. Ladies Lászlót, addigi áldozatos munkáját megköszönve, tiszteletbeli felügyelővé fogadták. (Haláláig - vagyis alig egy évig - viselhette e megtisztelő címet.) Gondnokká Sülé Józsefet, pénztárossá Olofson Miksát, jegyzővé pedig dr. Kulitzy Bélát választották. A számvizsgáló bizottságnak Falta Imre, Rózsa János és Mathyas Géza, a presbitériumnak pedig Bergl Péter, Jeszenszky Antal, Kulik Márton, dr. Liska Károly, Martincsek Pál, Nagy Jenő, Ondrus Cyrill, Oszuszky János, dr. Paulinyi Gyula, Paulik János, Pluhár Mihály, Saffáry László, Stéberl András, Stéberl Mihály, Szák György, dr. Szórády István, Uhrin János és a tisztéről hamarosan lemondó Váradi-Szakmáry Arisztid lettek a tagjai.

28 Az alapító tagokból tehát a csak tiszteletbeli címet kapó, s hamarosan elhalálozó, ill. a pár napon belül lemondó Ladies Lászlót és Váradi-Szakmáry Arisztidet nem számítva, mindössze Sülé János, Nagy Jenő és Oszuszky János lettek presbiterré választva. Ők az új testületnek mindössze 12%-át tették ki. Érdekes, hogy az 1920-ban beválasztott Juhász Lászlót ekkor „kifelejtették". Szándékosan használom ezt a szót, mivel kizárásról nem beszélhetünk, mert alig két esztendő múlva ismét a presbiterek között találjuk. A többi, 1920-as ismert tag mandátumát meghosszabbították. Olyannyira, hogy (az említett Juhászt is idevéve) Martincsek János kivételével közülük kerültek ki a gyulai evangélikus egyházközséget a Horthy-korszakban mindvégig, meghatározó módon irányító személyek. A nőket is igyekeztek bevonni a gyülekezet vezetésébe. Mivel presbiterek ekkor még nem lehettek, női missziós taggá választották meg Frattini Jánosnét, Kemény Gábor 1926. június 28-i levele a Gusztáv Adolf Egyesülethez. GyEEI Jegyzőkönyvek C. 12; Békés, 1923. november 3. Az 1926. június 20-i közgyűlés köszönetnyilvánításából derül ki. 1923. november 28-i lemondó levele külön iratcsomóban: GyEEI Jegyzőkönyvek B. 11. 170