A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

Németh Csaba: Az önálló gyulai evangélikus egyházközség megalakulása és kezdeti évei

Az önálló gyulai evangélikus egyházközség megalakulása és kezdeti évei József gondnok annyit tudott, hogy az adófőkönyveket a háború folyamán Csepregi esperes magával vitte. Mivel ő időközben meghalt, azokat már visszaszerezni az örököseitől nem lehetett. Az egyház többi iratáról azt feltételezte, hogy Ladies felügyelő birtokában vannak. Érdekes, hogy az általa vezetett következő ülésen ezeket nem kérték tőle vissza. (Iratai között azonban magunk is csak az 1913 előtti jegyzőkönyveket találtuk meg a Békés Megyei Levéltárban, tehát lehet, hogy a többi tényleg Csepregi esperesnél volt, az említetteket pedig olyan réginek tarthatták, amelyek már nem érdemesek arra, hogy foglalkozzanak velük.) Olofson bejelentése még inkább érzékelteti az egyház vezetésében meglévő zűrzavart. Pénztáros létére fogalma sem volt arról, hogy a templomépítési, illetve a harmónium alapon mennyi pénz van. Annyit tudott csak, hogy ezeken kívül van kb. 100 000 К takarékpénztári betét,

13 s egy jelentéktelen összeg található a kézipénztárban. Más vagyona nincs a gyülekezetnek. Szerinte az egyházközség sem költségvetéssel, sem zárszámadással nem rendelkezik. A legutóbbi közgyűlés az adókat felemelte ugyan, de azok behajtása még csak most van folyamatban. Mindez arra utal, hogy az egyházközség újjászervezése nem haladt a sokak által elvárt mértékben. Az istentiszteletek tartása ugyan rendszeresebbé vált, s a hitoktatás (legalábbis a főgimnáziumban és a lányoknál) beindult, de feltehetően a háború utáni gazdasági nehézségek következtében mindennek nem volt meg a szilárd szervezeti és anyagi háttere. Erre utal az 1923-as egyházmegyei közgyűlés megállapítása, mely szerint a gyulai leányegyház nem küldte be sem a zárszámadását, sem a költség-előirányzatát. Vidovszky Kálmán gyulai segédlelkészt kérték fel arra, hogy szüntesse meg e hiányosságot.

14 A felelősen gondolkodók joggal tarthattak attól, hogy egy rövid fellendülés után ismét a megszűnés közelébe kerülhet a gyülekezeti élet, ha az nincs kellően megalapozva. Nem bízhattak abban, hogy ezt a nehéz, fáradságos feladatot a már idősödő, és sok egyéb tisztséggel megterhelt felügyelő, dr. Ladies László végre tudná hajtani. A kezdeményezést a fiatal, agilis Vangyel dr. vette át. Vangyel Endre 1882-ben Orosházán született. Középiskoláit Szarvason, az egyetemet Kolozsváron elvégezve ügyvédként dolgozott. Tipikus közhivatalnoki karriert futott be: 1906-ban lépett a megye szolgálatába tiszteletbeli szolgabíróként. 1909-ben Orosházára helyettes szolgabírónak nevezték ki, de már ugyanebben az évben Gyulára került vármegyei aljegyzőnek. 1916-ban másodfőjegyző, 1918 decemberében pedig tiszteletbeli főjegyző lett, s egyúttal az alispán helyettesévé nevezték ki. A világháború alatti működéséért megkapta a II. osztályú polgári érdemkeresztet. Előbb a szerb, majd az orosz fronton szolgált. Doberdónál úgy megsebe13 Ez akkor kb. 5,5 q búza árának megfelelő összeg volt. A Békés, 1923. március 31-i tudósítása szerint 18 400 К volt a búza mázsájának ára. 14 Egyházmegyei közgyűlési jegyzőkönyvek. Békéscsaba, 1923. 7. A gyulai leányegyház Békéscsabához tartozott a Bányakerületi Egyházmegyében. 167