A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

Németh Csaba: Az önálló gyulai evangélikus egyházközség megalakulása és kezdeti évei

Németh Csaba sült, hogy rokkanttá nyilvánították. A forradalmakat követően, 1920-tól a gyulai járás szolga-, majd 1922-től főszolgabírójaként a határkiigazításokkal kapcsolatban fejtett ki értékes működést. Az 1925-ös árvíz alkalmából Gyulavári megmentése körüli munkálatokban tüntette ki magát.

15 Az egyházközség szervezeti-működési rendjének helyreállítását tűzte ki céljául. Elsődleges feladata „a hitélet erősítése, a szegények támogatása, a hívek öszszetartása és lehetőleg kongruás vagy missziói lelkészi állás szervezése útján agilisabb egyházközösségi élet" beindítása, „mert a jelenlegi - akkor amidőn minden keresztyén egyháznál erőteljes lendület tapasztalható - nem megfelelő. Szükséges volna templom, vagy imaház építésére is erőteljes aktió (sic!) megindítása",

16 Szerencsére ebben támogatókra talált. Ebben a korszak hangulata is a segítségére volt. 1923-as jelentésében maga az esperes is hangsúlyozta, hogy „új hitélet alakul ki. Es azok is, kik a világ zűrzavarában megtévedtek, kezdik belátni, hogy apáik hite élet volt, és mi e hit nélkül nem élhetünk... Minden mozgalmat, mely az egyház körén belül az evangélikus hit mélyítésére és felelevenítésére törekszik, örömmel kell üdvözölnünk" ,

17 Felhatalmazták Vangyelt, hogy a takarékpénztárból kivegye az egyházközség pénzét, s azt a jobb kamatozás reményében a Magyar-Olasz Banknál búzaértékben helyezze el. Sürgetésének hatására a püspök úr kilátásba helyezte, hogy néhány hétre Kuthy Dezső lelkészt leküldi Gyulára az egyház ügyeinek rendezésére.

18 Sikerrel járt a megbízatása. Ahogy megérkezett városunkba, az augusztus 5-i istentiszteletet követően közgyűlést hirdetett meg.

19 Ez valószínűleg elmaradhatott, legalábbis nem találtuk nyomát. 1923. szeptember 11-én viszont „szép számú" megjelent előtt nyithatta meg dr. Ladies László felügyelő a városháza nagytermében azt a közgyűlést, melynek fő tárgya „a Gyulán létesítendő fiók egyház önállósítása, illetve egy lelkészi állás megszervezése"

20 volt. Vidovszky Kálmán lelkész a püspökkel való tárgyalás során azt javasolta ugyan, hogy egy békéscsabai segédlelkészi állás jövedelméhez járuljanak hozzá a hívek, de a gyűlés egyértelműen amellett foglalt állást, hogy „Gyulán állandó funkciót teljesítsen"

21 a kiküldendő lelkész. Felajánlották, hogy a fizetéséhez havi 1 q búza ellenértékének megfelelő összeggel járulnak hozzá, s kérték a püspököt, hogy ezen felül államsegélyt eszközöljön ki a számára. Vangyel annak is hangot adott, hogy szükségesnek tartja a gyülekezet tel15 BMF 1929. 96; Békés, 1918. december 15.; szeptember 22. Felesége Haviár Mária, a néhai Haviár László államépítészeti hivatali főnök leánya. 16 GyEEI Jegyzőkönyvek 1923. április 8. (A továbbiakban a közgyűlések és presbiteri ülések időpontját megadva, külön nem hivatkozunk a jegyzőkönyvre, csak akkor, ha nem az adott napi ülés anyagát idézzük.) 17 Egyházmegyei közgyűlési jegyzőkönyvek 1923. 3-5. 18 GyEEI Jegyzőkönyvek 1923. április 8. 19 Békés, 1923. augusztus 4. 20 Békés, 1923. szeptember 15. 21 Békés, 1923. szeptember 15. 168