A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

Gyucha Attila–Bácsmegi Gábor–Fogas Ottó–William A. Parkinson: Bautechnische und ansiedlungshistorische Beobachtungen auf einer tiefländischen Fundstelle aus der frühen Kupferzeit

Addig jár a korsó a kútra... Vaskori kutak Békéscsaba határából Szolnok-Zagyva-parton,

86 Nyíregyháza-Mandabokor-dűlőn,

87 Gyomaendrődön, Hódmezővásárhely-Fehértónál

88

, Kardoskúton,

89 Rákospalota-Újmajoron,

90 Szobon,

91 Törökszentmiklós-Kenderparton

92

, Ebesen,

93 valamint Salgótarján, Ipari-park 2. lelőhelyen.

94 Kisebb teleprészleteket tártak föl Tiszaigaron,

95 Gyulavári 15. számú lelőhelyen, Csárdaszállás 19. számú lelőhelyen

96 és Ecser határában.

97 Gyucha Attila legutóbbi szkíta korral foglalkozó cikkében összegyűjtötte a Békés megyei szkíta korra datálható szórványosan feltárt telepobjektumokat, amelyek sorába kapcsolhatjuk a Békéscsaba-DTCSV 3. számú bányájában feltárt szkíta kori gödröket és kutakat is.

98 A szkíta kori lelőhelyeken előkerült objektumok közül a kutakat tárták fel talán a legkevesebb számban. Mindössze öt szkíta kori lelőhelyről van tudomásunk, ahol kutakat találtak: Ebes, Zsong-völgy, Polgár, Csőszhalom-dűlő, Vecsés 67. számú lelőhely, Nyíregyháza, Manda-bokor és Békéscsaba-DTCSV 3. számú bányája. A békéscsabai kutak szerkezete és formája a korábbi preszkíta időszakban és a szkíta kort követő időszakban is elterjedt volt. Vízmerítő edényként egy pereme alatt átfúrt agyagedényt használtak, amelyet kötélre erősítve - a kút nem nagy mélysége miatt - valószínűleg csigás víznyerő szerkezettel vagy egyszerűen kézzel, esetleg egy hosszabb karóra erősítve húztak föl. A békéscsabai 12. számú kút jelentős mennyiségű hulladékkal kevert homogén szkíta anyaggal jellemezhető betöltése folyamatos feltöltődésről tanúskodik. Ez a feltöltődési folyamat a sűrű hulladékanyag alapján nem mehetett végbe gyorsan. A betöltésből előkerült kerámiaanyag alapján a kút megásása és betöltődése között eltelt időszakot a Kr. e. 6-4. századra tehetjük. A kút datálasakor azonban nem foglalhatunk egyértelmű álláspontot, ugyanis a szkíta kornak egyelőre nincsen kerámiatipológián vagy természettudományos módszereken (C14) alapuló elfogadott kronológiai rendszere. A kút leletanyagából hiányzó, biztosan a késő bronzkori és kora vaskori kultúrákhoz köthető edénytöredékek és tipikus kelta leletek hiányában a fenti datálást fogadhatjuk el. CSEH 2001. ISTVÁNOVITS 1997. BANNER 1943; PÁRDUCZ-CSALLÁNY 1944-1945. BANNER 1943; KOREK 1984. 183-184; GYUCHA 2001. HORVÁTH A. 2001. BOTTYÁN 1955. CSEH-KRIVECZKY 2001. DANI 2003. 205-208. VADAY 2000. CSEH-KRIVECZKY 2001. GYUCHA 2002. 2005 nyarán az МО-ás körgyűrű feltárásakor az Ecser és Maglód közötti vasútvonaltól délre feltártunk egy szkíta kori teleprészietet. Itt több kör alapú, földbe mélyített, középen cölöplyukkal ellátott házat és gödröket találtunk: BÓKA et al. 2005. 230-231. Kardoskút, Orosháza-Orovecz tanya, Békéssámson, Tótkomlós, Endrőd 6., 37., 39. számú lelőhelyek, Gyoma 264. számú lelőhely, Örménykút 8. számú lelőhely: GYUCHA 2002. 65-66. 127