A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

Gyucha Attila–Bácsmegi Gábor–Fogas Ottó–William A. Parkinson: Bautechnische und ansiedlungshistorische Beobachtungen auf einer tiefländischen Fundstelle aus der frühen Kupferzeit

Bóka Gergely A kút szkíta kori felszín feletti részéről, az ún. gárgyáról vagy káváról és a víznyerő szerkezetéről nem tudunk semmit, bár egykori létük felől nem lehetnek kétségeink. Esetünkben feltételezhető, hogy a kút gárgyája vagy szája fölé állítottak egy állványra erősített csigát, melynek segítségével húzták fel a kötélre erősített vízmerítő edényt. Az Európában széles körben elterjedt, kétkarú emelőszerkezet elvén működő gémeskútra nem gondolhatunk az ágasfának szükséges cölöplyuk hiányában. A kutak víznyerő szerkezete a kút mélysége szerint változott. Magas vízállású kutak esetében gyakran használtak emelőszerkezet nélküli, egy hosszabb kampós botra erősített vízmerítő edényt, a mélyebb kutakból azonban kerekes szerkezettel emelték ki a vizet.

79 Korábbi időszakból, a késő bronzkor és kora vaskor határáról, a preszkíta korból ismerünk egy kutat, amely remek párhuzamként szolgál a bélelt kutakra és a békéscsabai kútra egyaránt. A Mezőcsáti-kultúra népe a mai Kompolt határában egy ácsolt szerkezetű fabéléses kutat épített. Egyszerű, hengeres aknáját a mai felszíntől 1,5 méteres mélységben tudták először megfigyelni, itt 3,1-3,2 méter átmérőjű volt. Az akna újabb 1,5 méterig mélyült, ahol beszűkült mintegy 1,7-1,8 méteresre, és egy szűkebb, függőleges falú aknában folytatódott.

80 Az egymásba ácsolt gerendákból vagy deszkákból készült bélelt kutak már korábban is ismertek voltak a Kárpát-medencében. A bronzkorból hasonló kutak kerültek elő Gánovce-Hrádokból, Pobedím-HradiStiaból és Bratislava-Ivanka pri Dunaji-ból,

81 valamint Mosonmagyaróvárról és Dolnyi Lakos/Olarisról (Alsó Lendvalakos); Ménfőcsanakon kelta, római és Árpád-korból, Aquincumból és Gorsiumból római korból.

82 Összefoglalás Nagyobb szkíta kori telepfeltárásokat többfelé végeztek Magyarországon a közelmúltban, de alapos, mindenre kiterjedő feldolgozásuk eddig még nem született meg. Jelentősebb feltárások folytak:

83 Újlőrincfalván,

84 Jászfelsőszentgyörgyön,

85 MN 1979. 219-221; BALOGH-HOPPÁL 1980. 362-364. MATUZ-SZABÓ-VADAY 1998. A kompolti kút ásatói szerint a felső, szélesebb kútakna a káva vagy rovás alsó szerkezeti részét tartotta, ezért ásták a kútakna felső részét szélesebbre. Szerintem egyszerűbb ennek a magyarázata: ugyanis, ha egy 5-6 méteres mélységben ásunk egy 1,7-1,8 m átmérőjű aknát, annak a beomlási esélye igen nagy, még ha agyagos altalajba is ássuk. Egyrészt a beomlás megelőzése végett szélesebb a kútakna felső része, másrészt könnyebb az ácsolattal dolgozni, ha kívülről is hozzáférünk a fabéléshez. STUDENÍKOVÁ 2003. 13-24. MATUZ-SZABÓ-VADAY 1998. 41, 50. A telepásatások felsorolása nem teljes körű. RégFüz, 1962. 13. RégFüz, 1975. 85. 126