A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

Gyucha Attila–Bácsmegi Gábor–Fogas Ottó–William A. Parkinson: Bautechnische und ansiedlungshistorische Beobachtungen auf einer tiefländischen Fundstelle aus der frühen Kupferzeit

Addig jár a korsó a kútra... Vaskori kutak Békéscsaba határából A béleletlen kutak mellett ismerjük a kutak bélelt formáját is. A bélelt kutakat attól függően, hogy mivel bélelik, nevezik bödön-, ládás-, rovás- vagy nádkútnak.

74 A kút elkészítésénél feljegyzett néprajzi megfigyelések fontos támpontot nyújtanak számunkra: az ásás során a víz szintjéig lemélyített gödröt fával, sövénnyel stb. kibélelik, majd a kiemelt földdel visszatöltik a kútnyílást. A bélésfalat a föld felszínéig felépítik, és négyszögletes keményfa gerendákból egyberótt keretet, ún. kútgárgyát fektetnek rá.

75 A békéscsabai szkíta kori kút esetében a fentebb felvázolt bélelt kút elkészítési fázisait alkalmazhatjuk.

76 A szkíta kori népesség egy kb. 3-3,5 méter átmérőjű, egyenes falú gödröt ásott 4,7-5 méteres mélységig,

77 majd annak közepén 2-3 cm vastag, 10-12 cm széles és 120-130 cm hosszú hasított deszkákat egymásba ácsolva négyszögletes, ún. deszka vagy rováskutat épített (6. kép). A deszkák a csapolásig 110 cm hosszúak voltak, de mivel túlnyúltak a csapoláson, az összhosszuk kb. НОВО cm lehetett. A kút betöltésében talált oldalról bedőlt, beroskadt deszkázat jelzi, hogy a kút deszkabélését valószínűleg az egykori szkíta kori felszínig felépítették. Erről árulkodik a kb. 3 méteres mélységben kibontott mesterséges felszín, amely alapján rekonstruálni lehet a kút fabélésének szerkezetét (5. kép 1). A szinte épen maradt deszkázat alapján a békéscsabai kút nem vagy - az éghajlati változások miatt - csak időszakosan volt kiszáradva 3-4,7 méteres mélységek között. Feljebb azért nem maradt meg a fabélés, mert ott valószínűleg soha nem állt víz alatt a kút, és a kút deszkázata egyszerűen elrohadt. A kút felhagyásának több oka lehetett: kút kiszáradása vagy eliszapolódása, esetleg vizének megromlása, elszennyeződése. A bélelés és a kút aknája közötti részt visszatöltötték a kút gödrének ásásakor kitermelt föld egy részével. A visszatöltött földbe háztartási hulladék keveredett. Állatcsontokat, edénytöredékeket és egy kis csorba peremű edényt említhetünk innen (7. kép 1). A békéscsabai szkíta kori kút fabélésén belül megfigyelt, nagy mennyiségű kerámiatöredékkel és állatcsonttal kevert betöltés alapján egyértelmű, hogy a kút - felhagyása utáni - másodlagos hulladéktároló gödör funkciót töltött be. A salgótarjáni szkíta kori település több házánál lehetett megfigyelni, hogy az eredeti funkció megszűnése után hulladékkal töltötték fel a mélyedéseket.

78 74 A bélelt kutak másik fajtája a falazott kút. A téglával, kővel vagy zsorabékkal falazott kutak előfordulnak Magyarországon: BALOGH-HOPPÁL 1980. 362-364. 75 BALOGH-HOPPÁL 1980. 362-364. 76 Fabéléssel ellátott szkíta kori kutat tártak fel Polgár, Csőszhalom-dűlő lelőhelyen: RACZKY 2002. 257. 77 A kút metszetrajzának hiányában és Nikolin Edit nem egyértelmű ásatási dokumentációjából nem derül ki, hogy a kút 3 méteres mélységtől ugyanabban a szélességben, lépcsőzetesen szűkülve, vagy egy szűkebb, a deszkázatnál nem sokkal szélesebb aknában mélyül tovább. Elméletileg bármelyik forma elképzelhető lenne. Vaday Andrea Gyoma 133-as lelőhelyen előkerült kutak esetében az említett formák mindegyikét ismerteti: VADAY 1996. 7. kép. A Vaday Andrea által rendszerbe szedett kútszerkezetek egyikébe sem tudjuk hitelt érdemlően besorolni (a fentebb kifejtettek miatt) a békéscsabai kutat. VADAY 2003. 25-68. 78 VADAY 2000. 34. 125