A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

Gyucha Attila–Bácsmegi Gábor–Fogas Ottó–William A. Parkinson: Bautechnische und ansiedlungshistorische Beobachtungen auf einer tiefländischen Fundstelle aus der frühen Kupferzeit

Bóka Gergely egy háza-Vágóhíd, Szabadszállás és Szentes-Vekerzug.

63 Tovább bővíthetjük ezt a sort egy Törökszentmiklóson

64 előkerült edénnyel, valamint az általunk közölt edénytöredékkel. A kútból megismert kerámiatöredék díszítése valamilyen geometrikus motívum egy része lehetett, és mint ilyet, a Tiszavasvári-Csárdapart 47. sírjából származó, bikónikus edényről megismert díszítéssel lehetne párhuzamosítani.

65 A 12. számú kút szerkezete A kutak szerkezetét és kivitelüket meghatározta a talaj kötöttsége, a tiszta ivóvíz rétegének mélysége, valamint a környezetében található fa és kő építőanyag egyaránt. A laza, homokos, kavicsos talajnál az aknafal lazasága miatt bélelni kellett a kutakat. A kemény, kötött agyagos talajnál a mélyebben fakadó víz volt alkalmasabb emberi fogyasztásra, és bár az akna fala szilárd, legtöbbször mégis bélelték. A Dunától keletre, az Alföldön a kő hiánya miatt elsődlegesen a fát használták építőanyagnak.

66 A Magyarországon eddig feltárt szkíta kori telepek közül Ebes, Zsong-völgy,

67 Polgár, Csőszhalom-dűlő

68 és Vecsés, 67. számú

69 lelőhelyekről, valamint Nyíregyháza-Manda bokorról tudunk kutakat említeni. A nyíregyházi telep szerkezetére - a vízelvezetésre, illetve kerítésként használt - árkok által körülvett porták a jellemzőek. Egy-egy portán egy-két épület állt. A változatos formájú házak mellett agyagnyerő, tároló és szemetes gödröket találtak. A porták többségéhez egy-egy lépcsőzetesen induló mély kút is tartozott.

70 A nyíregyházi település esetében a néprajzból jól ismert béleletlen kúttal, más néven sír vagy kopolya kutakkal állunk szemben. Hasonló, ácsolt faszerkezet nélküli, kerek aknájú kutakat fedeztek fel Ebes, Zsongvölgy lelőhelyen.

71 Az ilyen kutak gödrét magas vízállású helyeken ássák, és itatás vagy vízmerítés céljából egyik oldalát menetelesre vagy lépcsőzetesre alakítják ki.

72 A síksági legelőkön előfordult - a hatalmas állatállomány miatt -, hogy sírkutakból vagy kopolyákból itattak. A földbe a vízszintet elérő hatalmas gödröt ástak, melyhez mindkét oldalról a partba vágott lejárót készítettek. Az egyiken lehajtották az állatot, a másik oldalon felkaptatták itatás után.

73 63 Lásd bővebben: KEMENCZEI 1983. 51-71. M CSALOG-KISFALUDI 1985. 6. ábra 26. 65 KEMENCZEI 1983. 9. ábra. 66 VADAY 1999. 94. 67 DANI 2003. 205-208. 68 RACZKY 2002. 257. 69 RÁCZ2003. 315. 70 A kutakat nem tudták végig kibontani a 2,5-3 méteres mélységben feltörő talajvíz miatt: ISTVÁNOVITS 1997. 76. 71 DANI 2003. 208. Az ásatáson előkerült két bizonytalan datálású vaskori kút, amelyekből emberi csontvázak kerültek elő. A 16. objektumban (kút) egy ülő helyzetben lévő csontvázat találtak, amelyet ez alapján áldozati kútnak tartanak (DANI 2003. 207). 72 BALOGH-HOPPÁL 1980. 362-364. 73 MN 1979. 164. 124