Sz. Kürti katalin: Munkácsy-ereklyék és dokumentumok a békéscsabai múzeumban. Második, javított, átdolgozott kiadás (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 29. Békéscsaba, 2006)

a szobor mögött. E mellett a kis fülke mellett, de még a lépcsőházban, ahol különben rendkívül sok érdekes régi fegyver és szőnyeg volt felaggatva, egy kis, keskeny falon, a másik műterem (nagy szalon) mellett való bejáratnál, egy bájosan keretezett s még bajosabb Munkácsy kép függött: egy kis napnyugta. Rendkívül nagy, mesteri tudással és átérzéssel festett képecske volt ez: könnyen, zseniális egyszerűséggel, jóformán semmivel, egy kis bitümbe kevert fehér és zöld festékkel csinált, inkább odaírt festés volt ez. Erdőrészlet, sűrűn beültetett görbe fákkal. Egyike azon remekül festett, általa nem sokra becsült tanulmányainak, vagy inkább mesteri mulatozásinak. (...) Egy Lédája is ilyen gyorsan és szépen festett kis kép. Ugyanitt egy állványon állt egy férfiképmás, a legjobb E. Charlemont kép. Ennek a lépcsőháznak a világítása kis kerek, színes hollandi üvegeken szűrődött át a drága szövetekre, képekre, és faragásokra. A nagy szalon és a dohányzóterem nyílott innen. Mindegyiknek bejáratát egyegy nehéz gobelin takarta s benne a szobákban valóságos műkincsek voltak, különböző korszakokból, különböző stílusban: a bútorok, a gobelinek, kandallók, erkély és plafondok. Itt voltak azok a sokszor lefestett gobelines támlás és karosszékek s a vörösbársonyos székek, melyek a Milton és Liszt képhez is szék modellül szolgáltak. Itt volt az a zongora, melyen Liszt és Ambrois Thomas sokat játszottak"

9 - írta Rippl-Rónai József. „Óriás műterme - írja Malonyay - a második emeleten volt, a nagy szalon mellett. Ott érezte magát mindig a legjobban, a »műhelyben«, mint ahogy ő szokta volt mondani. Egy remek nagy hollandiai szekrényt - mely tömve volt szebbnél-szebb antik szövetekkel s kosztümökkel -, a hatalmas vázlattartó polcokat, a breton faragású nagy kandallót leszámítva, nem volt ott egyéb bútorzat a festék- és ecsettartó asztalokon, a nagy kerekes lajtorján és a festő állványokon kívül. A falakat nagy képeinek első szín- és szénvázlatai borították. Az egyik szögletben függött a »Krisztus-Pilátus« színvázlata, odébb a »Kálvária«, alakok egyes képeiről, a kandalló fölött »Mozart« szénvázlata. Két csavaros jeruzsálemi oszlop között egy gyönyörűen fakult gobelinen a centaurok harca, - a vázlatkönyvekkel megrakott polcok fölött egy másik nemesen fakult gobelin volt kifeszítve, melyen egymásnak rontó elefántok s tomboló paripák közt verekszik Nagy Sándor. Az ablak melletti sarokban volt az ő karamáni szőnyegekből feszített, kedvenc pihenő sátra, mely alól át lehetett tekinteni az egész műtermet; a szögletet betöltő kerevet fölött tükrök voltak s egy óriási tükör a sátor fölött is, melyekben kétszeres távolról láthatta alkotásainak a szín- és 9 Rippl-Rónai József emlékezései. Bev., sajtó alá rend. Farkas Zoltán. Budapest, 1957. 43. p. 15