Sz. Kürti katalin: Munkácsy-ereklyék és dokumentumok a békéscsabai múzeumban. Második, javított, átdolgozott kiadás (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 29. Békéscsaba, 2006)

sorozat. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat díszünnepségén többek között Trefort Ágoston miniszter, Ipolyi Arnold, a műgyűjtő püspök, Borsos József, Kelety Gusztáv festőművész üdvözölte az ifjú mestert, felszólalt egykori tanára, Szamossy Elek, majd Liszt Ferenc. Az egyesített főváros elsőként választott díszpolgárt Munkácsy Mihály személyében. Szülővárosa, Munkács már 1880-ban díszpolgárrá választotta, és 1882-ben emléktáblát avatott a március elsejei látogatás emlékére, amelyet egy fénykép reprezentál (55. kép; Fényképek II. 1.). Budapesten a Harmónia Társulat egybekapcsolta Liszt Ferenc és Munkácsy ünneplését. A Hungária dísztermében rendezett lakomán egymás mellé helyezték Liszt és Munkácsy mellszobrát. Liszt neki ajánlotta XVI. magyar rapszódiáját, s bár franciául köszöntötte, mindenki előtt nyilvánvaló volt: a hangulat és az érzés magyar. Nem véletlenül írta később Zichy Mihály Székely Bertalannak: „Liszt Ferenc = Munkácsy".

5 A felemelő élmények, találkozások között bőven akadt szokatlan jelenség is. A Műcsarnok „villanyvilágította nagytermében a Krisztus-kép előtt folyt le a vacsora, amelyet cigányzene és vidám társalgás fűszerezett^ - írta a Harmónia című lap. Mindenki igyekezett érdekes jelmezt ölteni: Munkácsy Rubens-jelmezben jelent meg, felesége, Cecilé Stuart Máriaként (Fényképek I. 13., 48.). Ellinger Ede fényképész Krisztus alakját jelenítette meg, és ő készítette a felvételeket is. Több oklevél, díszokmány őrzi az itthoni ünneplések emlékét. Munkácsy számára éppolyan fontos volt az aradi, albertirsai asztalos ipartársulat elismerése, mint Ferenc Józsefé vagy az Országos Magyar Képzőművészeti Társulaté. Megőrizte az okleveleket, koszorúkat, ajándékokat, amelyek tekintélyes része a békéscsabai múzeum tulajdonában van. A fényképek adják vissza leginkább az ünnepségek hangulatát. A kor ízlésének megfelelően például virággirlandokkal, koszorúkkal övezték szülőházát, amely előtt ott tolongott Munkács város apraja-nagyja. Munkácsy 1881-től szakadatlanul dolgozott a második Krisztus-képen, amelynek először a Consummatum est (Elvégeztetett) címet adta, később lett Krisztus a Kálvárián vagy Golgota. Először a farizeus alakja (Megdöbbenve) lett kész 1882. január 25-én, ezt követte még tizenöt előtanulmány. Munkáját gyakran meg kellett szakítania, hiszen több bemutatón vett részt 5 Az 1896. február 2-án Nizzában kelt levelet Berkovits Ilona Zichy Mihály élete és munkássága (Budapest, 1964. 272. p.) című monográfiájában idézi. 6 Hírek. Harmónia, 1882. 6. sz. 97. p. 13