A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

B. Szűcs Irén: A kommendálás szokása a Békés megyei magyarok körében

В. Szűcs Irén ként, gyalogsátánként való emlegetése több évszázados múltra tekint vissza, csakúgy, mint a pletykás vénasszonyok ilyetén megnevezése.

24 Ma elsősorban ez utóbbi értelemben ismerik, bár egyre ritkábban használják e tájnyelvi szavakat. Negatív jelentéstartalmának meghatározója a hírek, információk rosszindulatból fakadó elferdítése, továbbadása mások összeveszítése céljából. A kommendalo, kommendalo asszony egyes vidékeken nemcsak házasságszerző személy volt, hanem például a Sárréten a népi gyógyításhoz értő, de a javasasszonyoknál kisebb tudománnyal bíró népi gyógyítót is illették e megnevezéssel.

25 A Békés megyében élő nemzetiségek házasságközvetítési szokásai még nem eléggé ismertek. A szlovákoknál mint említettük, rendszerint a család legidősebb asszonyai végezték az ajánlást, akiket egyszerűen a keresztnevükkel és az elé tett nana szóval illettek, pl.: nana Dorka, nana Marka stb.

26 Ismeretesek olyan területek is (pl.: Újkígyós környéke), ahol nem emlékeznek arra, hogy lett volna „külön közvetítés", így az e tevékenységet végzők sem rendelkeztek különleges megnevezéssel, noha maga a tevékenység ismert volt, különféle közösségi alkalmakon gyakorolták: „Ismerősök, rokonok boronáltak össze, meghívták például lakodalomba az özvegyembert, öreglányt, és összehozták őket. "

27 A Békés megyei románok körében nem volt elterjedt szokás a kommendálás.

28 Magyarázata lehet az is, hogy a viszonylag gyakran előforduló lány szöktetés, mint a szabad párválasztás kifejezője és a költséges lakodalom elkerülésének eszköze, általában szükségtelenné tette azt. A Szendrey által említett gügyü megnevezéssel a Békés megyei recens anyagban nem találkoztam. Érdekes, hogy a károlyvári horvát házassági szokások leírása kapcsán Réső Ensel alföldi tájszóként, a kérő násznagyok megnevezéseként említi e kifejezést.

29 Magát a tevékenységet leginkább kommendálásként, elkommendálásként emlegették. A kommendál latin eredetű szó, ami több európai nyelvbe is bekerült „rábíz", „átad", „ajánl" jelentéssel. Hazánkban már 16. századi írásos forrásokban mint házassági ajánlás szerepel: „neked kommendálom az én hvgomat".

30 Itt jegyezzük meg, hogy a kommendál szó eredeti jelentéstartalmának megfelelően gyakran használatos az élet más területein is, például: „Hidegvizes ruhát komendált az orvos a nyakamra."

31 Több kutató rámutatott, hogy a vásárokon, piacokon az áruját ajánló személyt is kommendálónak nevezték.

32 Ritkábban az összeboronálás, összenízís, 24 LŐRINCZY 1988. 726. 25 LŐRINCZY 1992. 455. 26 Ando György szíves szóbeli közlése. 27 Harangozó Imre szíves szóbeli közlése. 28 Nagyné Martyin Emília szíves szóbeli közlése. 29 RÉSŐ ENSEL 1867. 78. 30 BENKŐ 1970. 680. 31 BÁLINT 1957. 801. 32 DANKÓ 1993. 401; NAGY 1975. 368. 148