A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Kocsor János: Békéscsabai képes levelezőlapok a Munkácsy Mihály Múzeumban. 1899–1920

Kocsor János tanyájáról készült 14,6 cm hosszúságú, a református templomot és a zsinagógát ábrázoló mérete pedig 8,3 x 13 cm (11. kép; Jegyzék 55., 39., 40. ) Mit láthatunk a képeslapokon? A gyűjtemény képeslapjainak többsége tükrözi, mit tartottak a kortársak bemutatásra érdemesnek Békéscsabából. Ennek megfelelően elsősorban a nevezetesebb épületek, az Andrássy út, a központ egy-egy részlete, a Széchenyi liget, a templomok, az iskolák, tájképként pedig a Körös-part szerepel rajtuk. Gyárak, üzemek, pénzintézet is téma lehetett, ennek köszönhetően ismerjük például a Selyemfonoda üzemcsarnokának belsejét (16. kép; Jegyzék 47.). Végül a város történetének egy-egy nevezetes eseménye is tárgya néhány darabnak. Az ismertetőnk végén közreadott jegyzékből részletesebben tájékozódni lehet a képeslapok témáiról.

4 A következőkben néhány olyan épületre, városrészletre hívjuk fel a figyelmet, melyek képét a dokumentum értékű képeslapok őrizték meg. Ilyen a régi vasúti állomás emeletes épülete, melyet mindig a peron felől, a sínek közül fényképeztek. Minden bizonnyal a Haan Lajos 1858-ban készített rajzán látható kétszintes épületet bővítették, alakították az idők folyamán olyanra, ahogy e lapok megőrizték nekünk.

5 Ezt az indóházat váltotta fel a harmincas években a mostani kétkupolás állomás (3. kép; Jegyzék 2.). Jól kivehetők a fedett peron öntöttvas konzoljai és fa tartóoszlopai, és az egymást követő lapokon például az is megfigyelhető, hogy 1904 után miként cserélték fel a gázvilágítást villanyra. A vasútállomás melletti gyalogsági laktanya klasszicizáló kéttömbös épületét Jiraszek Lajos tervei szerint 1892-1894 között építették (1. kép; Jegyzék 9.).

6 Ma új külsővel, átalakítva, a Rózsa Ferenc Gimnáziumnak ad otthont. Az Andrássy útnak (1910-ben Vasút utcának) a Nádor Szálló körüli részét és az elejét örökítették meg. A Nádoron kívül többek között a Fiume Szálló, a volt járásbíróság, a színház és az 1903-ban alapított Tevan-nyomda látható e képeken. A Szent István térnek a Fiume felőli oldalát (6. kép; Jegyzék 79.) és az elejét a Városháza környékéig mutatták előszeretettel. A térről készült lapokon több hajdani épület szerepel. Mindenekelőtt a régi római katolikus templomot kell említeni, melyet 1910-ben váltott fel a mostani kéttornyú (7. kép; Jegyzék 72.). Mellette egykor kétkéményes, földszintes lelkészlak állt. A Szent István tér 14. számú ház üzleti portálján, egy 1903-as képeslapon Décsey József neve olvasható, s tudjuk, 1910-ben a házat és az üzletet már a Kulpinok birtokolták

7 (Jegyzék 69.). Közte és a 10-es számú városi bérház között föld4 Ismertetőnkben természetesen csak átfogó képet nyújthatunk a képeslapokon láthatókról. 5 HAAN 1991. 16-17. 6 KORNISS 1930. 36. 7 Békéscsaba nagyközség ház- és földtulajdonosainak névjegyzéke. Corvina könyvnyomda. Békéscsaba, 1911. 330