A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Kocsor János: Békéscsabai képes levelezőlapok a Munkácsy Mihály Múzeumban. 1899–1920

Békéscsabai képes levelezőlapok a Munkácsy Mihály Múzeumban. 1899-1920 szintes épület volt, benne vegyeskereskedés és felöltők áruháza.

8 A Kossuth tér hajdani képét az 1905. szeptember 17-én felavatott Kossuth-szoborról (Horvay János alkotása) készített felvételek (9. kép; Jegyzék 95.), valamint látképek őrzik. Az ezeken látható polgári házak közül ma már csak a Szlovák Kultúra Házának helyet adó Wagner-ház áll, az is átalakítva. E lapokról ismerjük az 1893-ban felavatott neológ izraelita zsinagógát (11. kép; Jegyzék 39.), a Körös két régi hídját, a Rosenthal (ma István) malom 1915 előtti épületét (15. kép; Jegyzék 114.). Nem létezik már a Kazinczy utca mellett az 1893-ban átadott méntelep, s az 1899-1902 között készült katonai barakkok sem állnak (Jegyzék 57., 58.). Tanulmányozható a gyűjtemény lapjain a korabeli városkép az AEGV

9 keskeny nyomtávú sínpárjával, a rajta közlekedő „motorossal", jórészt rekonstruálható a Széchenyi ligeti pavilon, előtte a gondozott virágágyassal és sétatérrel, valamint még több épülete, részlete a városnak. Természetesen a korabeli élet néhány részlete is megfigyelhető a gyűjtemény lapjain. így például az ebben az időben még osztatlan Szent István téren tartott piac, mely a Fiúmétól a Kossuth térig nyúlt. Két felvétel valamelyik emeletes ház erkélyéről vagy padlásáról készült, rajtuk ilyen vásári sokadalmat láthatunk. A sátrakat, az árusok asztalait a tér szélén állították fel, középen bőséges helyet hagyva a szekereknek és a vásározók tömegének (8. kép; Jegyzék 73., 78.). A történelmi eseményeket megörökítő képeslapok egy kivételével a világháborúhoz és az azt követő román megszálláshoz kötődnek. A kivétel egy fekete-fehér lap 1901-ből, az evangélikus püspök bevonulásáról a városba. A felvételt az evangélikus kistemplom tornyából készítették. Felülről látszik a Szent István tér szélén álló tömeg, a fogadó lovas bandérium kettős sorfala és a középütt elvonuló hintók, melyek közül bizonyára a második négylovas a püspöké (17. kép; Jegyzék 127.). Az I. világháború alatt készült lapokon, a már említett özv. Szilágyi Sándorné által kiadotton kívül nem szerepel kiadó, s feltűnő, hogy egyiket sem adták postára, illetve nem szerepel rajtuk kézzel írt üzenet. Helyben, illetve a 10l-es gyalogezred katonái között terjedhettek kis példányszámban, és emlékként őrizhették meg őket. Időben az első felvétele 1917. április 25-én készült. Azt az eseményt örökítette meg, mikor a római katolikus templom egyik harangját leengedték a templomból, hogy háborús célokra elvigyék (Jegyzék 129.). A Móra Ferenc Múzeum ajándékaként került a gyűjteménybe egy 17 darabból álló sorozat (Jegyzék 130-145.). A felvételek nem Békéscsabán készültek, de a városhoz köthető eseményt ábrázolnak. 1917. december 14-15-én küldöttség látogatta meg az akkor Bukovinában, a franzthali fronton tartózkodó 101-es gyalogezredet, Békéscsaba „háziezredét". A csabai kezdeményezésre létrejött küldöttséghez az egész hadkiegészítő területről csatlakoztak. A képeslapokon e látogatás eseményei láthatók: a fogadás az alkalmi díszkapunál, az ünnepélyes beszédek, a tábori mise, a koszorúzás a 101-esek temetőjében. E 8 SISA 1981. 122. 9 Alföldi Első Gazdasági Vasút. 331