A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Novák László Ferenc: Két mezőberényi építőmester, Maász Ádám és Maász [Mérai] Józef

Nóvák László Ferenc ja Skolka András a XIX. század elején.

1 Az építészet jellegét tekintve falusias. A lakóházakat vályogból építették, nádtetővel és vesszőből font kéménnyel látták el. A tótvég lakóházai különösnek tűntek az idegen számára, mivel homloktornáccal épültek. Jóllehet Skolka utal rá, hogy az uraság igyekszik ennek építését akadályozni, azt azonban nem lehetett megszüntetni. A jellegzetes ulicskás házakat még a XX. században is építették, hasonlóan Békéscsabához, ahol ezeket podsztyenásmk nevezik.

2 Skolka nem szól a németek és magyarok lakóházairól, amelyek nem térhettek el a hagyományos építésű alföldi típustól (szoba-konyha-szoba-kamra osztatú soros épületek). Skolka András különös figyelmet szentel a lakóházak tűzbiztonságára. A tűzi veszedelmek rendszeresen pusztítottak, ezért a felsőbb hatóságok is szorgalmazták a kevésbé tűzveszélyes építőanyagok felhasználását. Különösen Mária Terézia, II. József uralkodása idején helyeztek nagy súlyt az építkezés regulázására. Előírták, hogy a nyitott konyhát téglaboltozattal, téglakéménnyel kell építeni, tiltották a fa- és vesszőfonatos kémények építését, szükségesnek tartották a fazsindelyes vagy cserépzsindelyes tetőzet készítését. Skolka utal arra is, hogy a Bácskában - Zombor környékén - már elterjedt a cserépzsindely, azaz a hódfarkú cserép, amelyet a következő évszázadban Szegeden is készítettek, s terjedt el például a Duna-Tisza közén „szegedi cserép" néven. A szakipart is előtérbe helyezték a felsőbb hatóságok. Mária Terézia rendeletileg szorgalmazta a kőművesek és ácsok képzését. Igyekeztek háttérbe szorítani a hagyományosan dolgozó tapasztókat („korsós") és/aragdkat.

3 Az építkezés módja fokozatosan változott meg, s ebben nagy szerepet játszottak a középítkezések, az urasági, kurialis építészet. Nem csupán az épületek anyagában, de megjelenésében is változások történtek, híven tükrözve a kor építészeti irányzatát (barokk, copf, klasszicizmus, eklektika, szecesszió). A XIX. század elején már több rangos épület ékesítette Mezőberényt. A szlovák, német evangélikus és a református magyar templomok mellett a központban megtalálható volt a klasszicista jellegű urasági kastély, a községháza a jegyzői hivatallal, az evangélikus esperességi gimnázium, a lovaskapitány szálláshelye, a kvártélyház, valamint néhány módos család rangos épülete, köztük Tessedik Sámuel geometra, s Patzek István orvos híres gyógyszertára („Patzek").

4 „Ami a lelkészházat és iskolaházat illeti, én szégyellem ezeket a falu jobb házai közé sorolni, mivel egész építészeti jellegüknél fogva semmiben sem különböznek egy közönséges parasztháztól. A három helybeli lelkész mindegyikének van egy szobája, a cselédségnek is egy, a konyha mellett. A lelkész lakószobájához a tanítás céljára egy 1 SKOLKA 1988. 145-146. 2 NOVAK 2002. 250. 3 NOVAK 1989; NÓVÁK 1994; NOVAK 1999; Vö. HORVÁTH 1943. 4 NÓVÁK 2002. 256-259. 280