A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Novák László Ferenc: Két mezőberényi építőmester, Maász Ádám és Maász [Mérai] Józef

Két mezőberényi építőmester, Maász Ádám és Maász [Mérai] József szűk szobát, úgynevezett kabinetet csatoltak s ez bár kimondottan a tanításra szolgál, de helyszűke miatt mégsem lehet saját kemencéje, hanem vagy fűtetlenül áll... vagy a fal áttörésével a szokásos lakószobából egy közös kemencével kell fűteni, ahol akkor azonban minden zug bőven tele van penésszel. Ha azután a lelkész valami bizalmas dolgot, netán lelkiismereti kérdést vagy házassági viszályt kíván tisztázni az egyházközösséghez tartozó hívekkel, akkor vele együtt élő családját vagy ki kell kergetnie a cselédszobába, vagy békésen el kell tűrnie, hogy az a tárgyaláson részt vegyen..." - írja Skolka András.

5 A tűzi veszedelmek elhárítása érdekében szükségszerűen korszerűsödött az építészet. A hagyományos építésű lakóházak mellett sorra jelentkeztek a rangosabb épületek. Különösen a konyha korszerűsítése jelentett változást az építkezésben. A lakóházak többsége nyitott kéményű konyhával rendelkezett. A tűzbiztonság érdekében előírták a téglaboltozat és öblös téglakémény építését, amely biztonságosan vezette el a konyha tüzelőberendezésének és a szobai kemencéknek a füstjét. Az épületek falazatát is erősítették. Téglából készítettek alapot, amelyre 60-70 cm vastag vályog, vagy téglasorokkal megerősített falat emeltek. A fedémzetet vastag keresztgerendák alkották, s falakon nyugvó koszorúgerendákra ácsolták a tetőszerkezetet. A nagyobb fesztávolságúk miatt vált szükségessé a fedélszék készítése. A XIX. század második felében Alföld-szerte a mezővárosokban építési szabályrendeletek jelentek meg. A Három Városban (Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd) például már az 1850-es években fogalmazták meg a regulációt, azonban nyomtatásban az 1880-as évektől terjesztették az építési szabályrendeleteket. Az alapelveket illetően ezek általános érvényűeknek tekinthetők, amelyek Mezőberény építészetében is megmutatkoznak [60 cm magas lábazat, illetve padlószint, 60-70 cm vastag fal, tégla és vályog felhasználása, téglaboltozatos konyha és mászókémény („szabadkémény") vagy nem nyitott, kaminos konyha szűk öblű cilinderkéménnyel, ácsolt fedélszék cseréptetővel, amely lehetővé tette a négyzet alaprajzú, valamint emeletes házak építését is]. A szabályrendelet arra is serkentette a lakosságot - elsődlegesen is a tehetősebb társadalmi réteget -, hogy impozáns, mutatós, díszes épületeket építtessenek a központi részeken és a főbb útvonalak mentén. A XIX. század végén sorra épültek az eklektikus épületek, majd a XX. század elején, a világháború előtti időszakban a szecessziós lakóházak. Az építési szabályrendelet egyik legfontosabb kitétele az, hogy kötelezővé tette az épületek tervezését, tervrajzának elkészítését, s vele együtt a költségvetést is.

6 Az építkezéseket megelőző tervrajzkészítés kötelezővé tétele előtérbe helyezte a mérnöki, szakképzett építőmesteri tevékenységet. A nagyobb, stílusos középületek építészmérnökök, okleveles építészek keze munkáját dicsérik, viszont a település arculatát meghatározó házak tervezése a kiváló kőműves és ács szakemberek 5 SKOLKA 1988. 148. 6 NÓVÁK 1989. 281