A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Csobai Lászlóné: Bedő és Méhkerék román népessége az utóbbi két évtized történeti kutatásainak tükrében

Bedő és Méhkerék román népessége az utóbbi két évtized történeti... Méhkerék esetében valamelyest az erősebb identitással rendelkező románságról beszélhetünk. A méhkeréki románok identifikációjának meghatározó eleme a nyelv, pontosabban az örökölt nyelvjárás (lényegében az anyanyelv), amely a Körös-vidéki szubdialektushoz tartozik. Méhkeréken ma a 830 portával szemben mindössze 724 háztartásról beszélhetünk. Adatközlőim szerint a különbözet a több mint 100 üresen álló öregházból adódik, amelyek közül néhány éppen nemrég került lebontásra. A kontrollvizsgálat eredményeként a 2353 főt számláló össznépességből mintegy 1998 főt, azaz az össznépesség 93,3%-át tekintették románnak. Ez az eredmény majdnem azonos az 1941. évi népszámlálási adattal, amikor összesen 2003 fő vallotta magát románnak. Ez azzal magyarázható, hogy a mai Magyarország románsága sohasem élt román nemzetállam keretében, nem ismeri a román politikai nemzethez tartozás élményét. A kevésbé iskolázott lakosság a „milyen nemzetiségű?" kérdésre még ma is azt válaszolja, hogy „magyar, mert Magyarországon élek". Ez egyaránt vonatkozik a bedői és a méhkeréki románságra is. Mindkét település románságának tudati állapotára vonatkozik, hogy sosem kötődött a román hazához, a román politikai nemzethez, sőt mondhatnánk, hogy tökéletesen integrálódott a magyar társadalomba, a magyar politikai nemzethez csatlakozott, felvállalva annak minden lényeges politikai törekvéseit. Sőt a román kulturális nemzethez való tartozása sem egyértelmű. A hazai románoknál a román nyelvű olvasás lényegében a Bibliára, a vallásos könyvekre és a kalendáriumra korlátozódott. Valószínű, ezzel függ össze az a körülmény, hogy nem nagyon alakult ki a román nyelven való olvasás, a tájékozódás igénye. Emellett azonban kialakult a román kétnyelvűség. Ez azt jelenti, hogy a családban örökölt, a hétköznapi életben használatos nyelvjárás mellett a 19. század második felétől egy úgynevezett irodalmibb nyelvet használtak és használnak még ma is. Ezt a nyelvet saját, nem állami intézményeiben, hanem elsősorban a méhkeréki ortodox egyháznak köszönhetően, és a felekezeti iskolája révén sajátította el; Bedőn viszont a görög katolikus egyház és felekezeti iskolái révén, amely ezt a feladatát csak a 20. század első évtizedéig töltötte be. Tehát Méhkerék lényegesen jobb pozíciókkal rendelkezett a román nyelv elsajátítása és megőrzése szempontjából. Méhkerék a román nyelvhasználat szempontjából örökölt jobb pozíciókat egészen a mai napig megőrizte. Az egyház folyamatosan megtartotta román jellegét, a liturgia nyelve ma is a román. Ma Méhkeréken 726 háztartásban összesen 2353 lélekszámú népesség él, vallási szempontból a következő megoszlásban: - 535 háztartás ortodox hívő, - 300 fő baptista hívő, - 150 fő pünkösdista hívő, - 130 fő ortodox és egyben az „Oastea Domnului" Gyülekezet tagja.

64 A községben román nyelvűség megőrzésével és rendszeres alkalmazásával jelenleg két méhkeréki felekezet büszkélkedhet: az ortodoxok és ezen belül az CSOBAI 2000. 5-47. 275