A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Csobai Lászlóné: Bedő és Méhkerék román népessége az utóbbi két évtized történeti kutatásainak tükrében

Csobai Lászlóné az állapot megmaradt egészen 1920-ig. Trianon után a magyarországi román ortodox egyházközségek egyházi szervezet nélkül maradtak. 1946. március 27-én került sor a magyarországi román eparchia megalakulására, melynek élére konzisztórium került. A magyarországi román eparchia 1946 óta működik mint autonóm egység a bukaresti patriarchátus joghatósága alatt, melynek három esperessége volt. Az egyik esperesség székhelye éppen Méhkerék volt, melyhez Körösszegapáti, Körösszakái, Sarkadkeresztúr, Darvas, Zsáka, Méhkerék, Mezőpeterd és Vekerd tartozott.

51 Ez az egyházi szervezet, azaz a konzisztórium irányította a magyarországi román ortodox egyházközségeket egészen 1999-ig. Ekkor alakult meg a Magyarországi Román Ortodox Püspökség, melynek élére - gyulai székhellyel - beiktatták dr. Sofronie Drincec püspököt. A püspökségnek négy esperessége működik a három helyett, de a méhkeréki változtatás nélkül megmaradt a hozzá tartozó parókiákkal együtt.

52 A Trianon utáni években Méhkerék népességének felekezeti hovatartozása az addig ortodox vallású össznépességének egységességét tekintve megszűnik. Az 1920-as évektől folyamatosan erősödik a baptizmus; majd később, 1927-től pedig az ortodoxizmuson belül „Oastea Domnului" néven terjedt el egyfajta hívői csoportosulás; és végül az 1940-es évektől a Pünkösdi Egyház hívei is megtalálhatóak a községben, akik azután 1974-ben gyülekezetté alakultak. Mára már a hívők száma megoszlik, vagyis a hívők e négy csoport valamelyikébe sorolhatóak.

53 Ez azt jelenti, hogy mindegyik csoport erős gyülekezettel és imaházzal rendelkezik, illetve az ortodox vallás hívei templommal és lelkésszel, egy része pedig külön gyülekezettel és imaházzal. A községben az ortodox vallás hívei egy részének mindkettő, azaz a templom és az imaház egyformán fontos a vallásos élet szempontjából. Hangsúlyozni kell azonban, hogy Méhkeréken a betelepüléstől kezdődően egészen napjainkig a templomban, az imaházakban az istentisztelet nyelve a román. Ebből következően a lakosság megőrizte anyanyelvét és vallását, amely identitásának legfőbb jegye. A mai magyarországi román nemzeti kisebbség tekintetében általában az egyházat és a felekezeti iskolákat, valamint a különböző művelődési egyesületeket tartjuk a legfontosabb identitásmegőrző intézményeknek. Méhkerék művelődési életét, szellemiségét az ortodoxia, az egyházi élethez kötődő tárgyi és szellemi értékek határozták meg. A faluközösség legszervezettebb és legerősebb érdekérvényesítő intézménye az egyház volt. Az egyház jelentős anyagi javakkal bírt, és tulajdonában volt a felekezeti iskola is egészen az oktatás államosításáig.

54 Az 1790-es évektől nyomon követhető a kisebb-nagyobb rendszerességgel folyó oktatás. Teodor Patca§ kéziratban maradt monográfiája szerint az első méhkeréki elemi iskolát 1815-ben alapította az ortodox egyház. Az iskola az egyház mellett működött, melynek első MISAROS 1990. 226-238. MISAROÇ 1990. 226-238. CSOBAI 2000. 5-47. BERÉNYI 2000. 48-79. 270