A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Csobai Lászlóné: Bedő és Méhkerék román népessége az utóbbi két évtized történeti kutatásainak tükrében

Bedő és Méhkerék román népessége az utóbbi két évtized történeti... tanítója Petru Merufiu volt.

55 Az első világháborút lezáró trianoni döntés után általában a hazai románság papság és tanerő nélkül maradt. Méhkeréken az iskolai oktatás az 1923-as miniszteri rendelkezés nyomán с típusú magyar tanítási nyelvű iskolával rendelkezett, ahol kötelező volt a román nyelv tanítása. 1923-ban Oláh János kapta meg a tanítói kinevezést, aki 1927-ben a papi pályát választotta, így helyére felesége, Câmpeanu Aurelia került.

56 Ezt követően a magyarországi románok kormánybiztosi jelentéseiből tudjuk, hogy számos románul nem tudó tanító, tanár érkezett a méhkeréki iskolába. Az 1931-32-es tanévtől magyar állami iskola kezdte meg működését Méhkeréken, amelyben csak a vallási ismereteket tanították román nyelven. A román egyházi iskola csak két osztályból állt. Lényeges változást azonban csak az 1948. évi egységes nyolcosztályos állami oktatás bevezetése hozott. Azonban ez sem idézett elő igazi változást, mert az 1960-6l-es tanév végén hozott miniszteri rendelkezés a tannyelvű oktatást kétnyelvűvé változtatta, amely érzékenyen érintette még a legstabilabb román nyelvi pozíciókkal rendelkező községeket is.

57 Társadalmi, gazdasági szempontból Méhkerék, az egykori zsellérfalu Bihar vármegye egyik legszegényebb és legelmaradottabb települése volt a kevés és rossz minőségű földje miatt, amely több esetben a létminimumot sem tudta biztosítani népességének. Ez a helyzet némileg megváltozott 1870 után, amikor a Köles-ért szabályozták, amely szinte minden évben elárasztotta a falut, elősegítve annak elmocsarasodását. A kevéske szántóföld nem sokat ért, mert nagy része szikes volt, így a lakosság fő foglalkozása az állattenyésztés lett. A méhkerékiek gróf Almássy Dénes és gróf Tisza István birtokaira jártak napszámba, vagy béresnek, cselédnek szegődtek el, ezzel könnyítve az otthoniak helyzetén. Majd 1945-ben a földosztás idején is kiderült, hogy Méhkeréken a földosztó bizottság nem tud földet osztani annál az egyszerű oknál fogva, mert nem volt a község határában semmi felosztható nagybirtok. Végül Méhkerék nincstelen parasztsága is kapott földet Darvas, Zsáka és Sarkad községek tartalékföldjéből.

58 Méhkeréken is, mint az ország minden részében, megalakultak az első termelőszövetkezetek, amelyek termelékenységének növekedését remélték, ha egyesítik erőiket. Azonban az állattenyésztés (szarvasmarha, sertés és juh) még az 1960-as években is régi, elavult módszerekkel történt, a fejlődés csak nagyon lassúnak volt mondható. A sertéstenyésztés is igen gyengének bizonyult, ezért 197l-re kimondták a sertéságazat felszámolását, és helyébe a libatenyésztést vezették be. Később a juhtenyésztést fejlesztették tovább, és a bárányok nagy részét külföldön értékesítették. Az 1960-as évek végére a búzából, a kukoricából és a napraforgóból jó átlagtermést értek el. Ezt a lendületet azonban megtörte az 1970-es évben bekövetkezett ár és belvízkár, majd az azt követő kedvezőtlen időjárás előhozta a rossz talaj adottságokból következő problémákat, veszteségeket. A termelőszövetkezet azonban már az 1960-as évektől kertészkedéssel is próbálBERÉNYI 2000. 48-79. BERÉNYI 2000. 48-79. BERÉNYI 2000. 48-79. BÉLA 1974. 142. 271