A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Csobai Lászlóné: Bedő és Méhkerék román népessége az utóbbi két évtized történeti kutatásainak tükrében

Bedő és Méhkerék román népessége az utóbbi két évtized történeti... tartozékok vannak birtokában. A telekrendszer, telekszervezet még csak kialakulóban volt.

37 Méhkerékét a föld minősége alapján a 2. osztályba sorolták, melyhez összesen 122,36 hold szántó és 43,7 hold rét tartozott 1773-ban, és szabad menetelű lakosként összesen 24 családfőt írtak össze, valamint 6 házzal bíró zsellért. Ekkor a falu egyetlen görögkeleti papjának a vele kötött szerződés szerint szántóföldet és kaszálót - annyit, mint közülük akármely gazdának - osztottak örökül.

38 A névanyag is bizonyítja, hogy ekkor is a lakosság döntő többsége román volt, de ezt alátámasztja az 1773-as összeírás is, mely szerint Méh Kerék falunak görög nem egyesült, azaz görögkeleti egyháza van, és a lakosság által használt nyelv a román.

39 Ismert tény, hogy Dél-Bihar döntő részén a 17. század elején is már a román nyelvű népesség volt túlsúlyban. A török pusztítás után Biharhoz hasonlóan a nyugatra és délre fekvő megyék is hasonló pusztítást szenvedtek. Az elpusztult helységek benépesítésére inkább csak a keletről történő népmozgások által volt lehetőség úgy, ahogyan a 18. században végbement tömeges bevándorlás eredményeként a román népesség aránya tovább növekedett Biharban is. Az 1773-ban készített összeírás szerint Bihar megye 130 magyar nyelvű települése mellett 330 olyan település található, amelynek lakossága egészen vagy túlnyomó részben román nyelvű volt.

40 Ezen települések közé sorolható Méhkerék is, amely napjainkig megőrizte románságának túlsúlyát. Méhkerék legkorábbi ábrázolása az 1783-ban készített I. katonai felmérés térképlapján található. A település közvetlen közelében ritkább, távolabb sűrű erdő és mocsár vette körül. Keletre ritkásokban, észak-déli irányban két sorban, nyugatra a sűrűbb erdők két szélén szintén észak-déli irányban és délen sűrű erdő szélén kelet-nyugati irányban szállások léteztek.

41 Györffy István szerint Méhkerék nem volt kertes település, de közelében 36 szállás feküdt,

42 ahol az állatokat teleltették, és ott tartották a felhalmozott takarmányt. A falu házai a Sarkadról Tárcsa felé vezető úttól északra és délre helyezkedtek el. Az úttól északra, a település keleti szélén a templom épületének rajza látható. Még több információt tartalmaz Méhkerékről az 1819-ben készült térkép, ahol a templom közelében találjuk a pap házát, valamint annak szomszédságában a temetőt is feltüntették. A település nyugati szélén ekkorra már egy malmot építettek. A földrajzi nevek egy része a korábban elpusztul települések nevét őrizte meg, a földrajzi nevek egy másik csoportja a tulajdonosokról kapta a nevét. A nevek között található több román nyelvű is, amelyeket a 37 ZSÚPOS 1989. 7-28. 38 BML Patkás-hagyaték. 39 BML Patkás-hagyaték. 40 ZSÚPOS 1989. 7-28. 41 ZSÚPOS 1989. 7-28. 42 GYÖRFFY 1943. 108. 267