A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Csobai Lászlóné: Bedő és Méhkerék román népessége az utóbbi két évtized történeti kutatásainak tükrében

Csobai Lászlóné későbbiekben készült térképek készítői is átvettek.

43 Ezek a földrajzi nevek - még a román nyelvűek is - tulajdonképpen máig fennmaradtak, és használatban is vannak. Méhkerék 18. és 19. századi egyházi életének eseményeire, történetére vonatkozóan a helyi görögkeleti parókia levéltári anyaga igen részletesen tájékoztat bennünket. Emellett az állami levéltárakban őrzött források segítségével még árnyaltabb képet kaphatunk arról, hogy milyen volt a falu élete, hogy mennyi megpróbáltatást kellett elviselnie a lakosságnak. Az 1794-ben írott könyörgő levelükből megtudhatjuk, hogy az aszály megdöbbentő pusztítása miatt a lakosságot éhenhalás fenyegette.

44 A szűk határú település lakosságának anyagi helyzetét egy-egy természeti csapás könnyen megrendítette, ami abban az időszakban szinte általános volt Bihar megyében. Időnként a falu lakossága és a vezetés között éleződött ki ellentét, és ha hivatalos úton eredménytelenül zárták le az ügyeket, akkor a lakosok a bosszú kegyetlen eszközeihez nyúltak, amelynek következményeként akár a fél falu is elpusztulhatott. Méhkeréken 1828-ban a falu lakossága és a vezetői között volt ellentét,

45 amikor a falu lakosságának nagy része és a jegyző került ellentétbe a bíróval és Roxin Basiliussal, a görögkeleti pappal. A bíró kiterjedt jogokkal és kötelességekkel rendelkezett ebben az időszakban. Bizonyos határig ítélkezhetett és büntethetett, ő döntött a lakosok perlekedéseiben, irányította a falu határainak felosztását, kivetette az állami és a földesúri adót. Miután a bíró nem változtatott magatartásán, szinte mindenét felégették. Majd 1836 júniusában a gyújtogatok a görögkeleti templomot sem kímélték meg.

46 A főszolgabírónak írt jelentésből kiderült, hogy a gyújtogató a falu keleti szélén álló görögkeleti templomot célozta meg, de a szél megfordulása miatt a templomon kívül csak a pap és a kántor háza égett le, amelyek a templomtól északra helyezkedtek el. A templom 1770-ben épült, tornya fából készült, falai paticsból voltak tapasztva. Az új kőtemplom építését még abban az évben elkezdték, és 1838-ra már felépültek a falak. Majd kilenc évi szünet következett, mivel az anyagiak hiányában az építkezés nem folytatódhatott. 1847-ben tovább folytatódott a templomépítés, mely 1849-ben fejeződött be. A templomnak 1883-ban készült el a tornya, amit 1901-ben felújítottak és palatetővel fedtek. Azt követően 1976-ban a méhkerékiek határoztak a templom teljes renoválásáról, és valóban sor került a templombelső és a torony felújítására, az ikonosztáz kicserélésére.

47 A munkálatok 1991-ben fejeződtek be, amikor azután a felújított templomot felszentelték. A méhkeréki ortodox egyház első lelkésze Bordás János volt, akit az egyház Inándról fogadott, s akit 1800-ban annak fia, Bordás Simeon követett egészen 1827-ig. Mellette 1823 és 1834 között a méhkerékiek Rocsin Lászlót fogadták meg másodlelkésznek. Még Bordás Simeon idejében annak unokáját, Teodor Bor43 ZSÚPOS 1989. 7-28. 44 ZSÚPOS 1989. 7-28. 45 MOL HB. ML IV A/l/a. 46 MOL HB. ML IV A/l/a 248. 47 CSOBAI 2000. 5-47. 268