A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Seres István: Békés megyei katonák az erdélyi és tiszántúli kuruc hadsereg összeírásaiban (1704, 1706, 1708)

Seres István lésben részt vett ványai tiszteknek és közkatonáknak, amit állítólag a helyi nótárius (jegyző) le is másolt.

129 1710 szeptember-októberének fordulóján pedig a sarkadi hajdúk panaszkodtak Rákóczinak, hogy Ványa lakossága, Berettyóújfaluhoz és Mezőtúrhoz hasonlóan „szászarta (százszorta) inkáb vonszon némethez", mintsem a kurucokhoz. A sarkadiak kérték is a fejedelmet, hogy parancsoljon az engedetlen lakosság iránt a tiszántúli kuruc parancsnokoknak, vagy pedig nekik adjon engedélyt, hogy móresre taníthassák őket.

130 Gyula magyar és rác lakosai és a Rákóczi-szabadságharc Az 1700. március 29-én újjáalakuló Békés vármegye tisztviselői közül egyedül Orbán János szolgabíró Rákóczi-kori szerepéről tudunk bővebbet. Orbán, hasonlóan a Váradolaszi 1703. augusztus 6-i bevételekor elesett Kis Balázs huszárezredeshez, magyar volt, a források egy része azonban rácnak mondja. Egy 1707 nyarán kuruc fogságba esett Prodan nevű rác hadnagy vallomása szerint Orbán 1706 őszén ment át Gyuláról Szegedre, ahol Rabutin kapitánnyá kívánta tenni.

131 A kinevezésre sor is került, mivel Orbán előbb a szegedi rác katonaság hadnagya, majd kapitánya lett. 1707 augusztusában pl. Globitz szegedi császári parancsnok 100 aranyat ígért neki, ha kézre keríti Bárkányi János kecskeméti ferences gvárdiánt.

132 Egy másik forrás pedig arról tudósít, hogy ugyancsak 1707-ben Orbán egy Vászó nevű szegedi rác tiszt társaságában Globitz parancsára 22 marhát hajtott el Kecskemétről Szegedre.

133 1705 júliusában egy Békési Kovács János nevű kuruc katona folyamodványt nyújtott be II. Rákóczi Ferenchez, és emlékeztette rá, hogy a szabadságharc elején őt küldte be a rácok közé „grationalis levéllel Gyulába". A császáriak azonban nem fogadták el a fejedelem ajánlatát, sőt a levélhozó békési kurucot 14 hétig tömlöcben tartották. Szabadulása után még 1703-ban jelentkezett Rákóczinál a tokaji táborban, és az meghagyta neki, hogy akkor jelentkezzen újra, ha megérkezik a só. Az elkövetkező mintegy másfél évben azonban Kovács súlyos betegségben feküdt, így csak 1705 nyarán tudott újra megjelenni a fejedelmi udvarban. Rákóczi ekkor 50 forint árú sót adatott neki a tokaji sóinspektorral.

134 Rákóczi 1703. október 16-tól három 129 BERECZKI 1961. 4. 130 MOL P 398. KCSL Missiles. Nr. 63879. 131 BÁNKÚTI 1996. 390. 132 Szepessy Pál 1707. augusztus 28-án Kecskeméten tett vallomása szerint. Igaz, Orbán a vallomásban Istvánként szerepel, három ferences testvér igazolása azonban „Rascianorum Ducis, Joannais Orbán" (rác főhadnagy, Orbán János) néven említi az immár szegedi tisztet. BÁNKÚTI 1994. 114-115. 133 Uo. 46. Josephus Comet szegedi császári praefectus 1711. szeptember 16-i elismervénye. („Orbán János Kapitány Uram"). 134 A folyamodvány egykorú tartalmi kivonata: „Békéssi Kovács János még in Anno 1703 Tokaj alatt instálván Nagyságodnál, hogy a' midőn a' Rátság közé küldöttetet volna grationalis levéllel Gyulába, tizen négy hétig tömlöczözték. Akkor Nagyságod kegyelmes resolutiója a' volt, midőn a' só el érkezik, insinuállya magát. De hogy súlyos betegségben fekütt az Instáns, mind edig is nem folya228