A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Seres István: Békés megyei katonák az erdélyi és tiszántúli kuruc hadsereg összeírásaiban (1704, 1706, 1708)

Békés megyei katonák az erdélyi és tiszántúli kuruc hadsereg összeírásaiban hónapon keresztül személyesen irányította Tokaj ostromát, és csak a vár 1704. január 16-i feladását követően hagyta el a várost.

135 Tehát Kovács János küldetésére és fogságára még 1703 nyarán, ill. őszén kellett sort keríteni. Rákóczi már három nappal a váradolaszi rácokon aratott győzelem után, augusztus 9-én a székelyhídi táborból kiáltványt intézett a rác határőrökhöz, „ezen megnyomorodott magyar hazánkban lakozó vagy vitézkedő rác nemzetnek, minden tiszteinek, alattok való rácságnak és helyeknek minden lakosinak" címezve.

136 Valószínű, hogy a gyulaiakhoz beküldött pátenst éppen a szomszédos Békésre való Kovács János vihette be a várba. Ezt támasztja alá a kuruc katona 14 heti fogsága, amely szerint leghamarabb november 25. táján szabadulhatott, és így még abban az évben jelentkezhetett a fejedelem tokaji táborában. A Rákóczi fejedelmi pátenseinek, adományleveleinek másolatait tartalmazó Protocollum Rákóczianum I. kötetében két datálatlan pátens is található, melyeket Rákóczi a gyulai várban szolgáló magyar és rác katonaságnak küldött. Ezeket a leveleket feltehetően éppen Kovács János vitte be magával. Az egyik Orbán Jánosnak szólt, és a fejedelem „régi igaz magyarsága és az haza szolgálattyában, mostani tőlle ki telhető készségét s arra való szép inclinatióját" tekintetbe véve ígéretet tett neki, hogy sem személyében, sem pedig javaiban nem fogják megkárosítani, ha Gyula várát átadja a kurucoknak.

137 A másik pátens a Gyula várából kijövőkhöz szólt, és Rákóczi arról biztosított benne mindenkit, aki a várat elhagyva a hűségére áll, hogy személyükben és jószágukban nem fognak kárt szenvedni a kuruc hadaktól.

138 A békési Kovács János gyulai megbízatását, ill. Rákóczi pátenseit Johann Friedrich Globitz ezredes, szegedi császári parancsnok 1703. augusztus 30-án Baiz János Kristóf csongrádi provizorhoz írott levele is alátámasztja, amely szerint a Gyulát körülvevő kurucok a várőrséget „kétszer is felszólították komolyan békési parasztokkal, fenyegetésekkel és szép ígéretekkel, harmadszor levelet írtak a hadnagynak, amelyet ő visszaküldött nekik".

139 Globitz szerint tehát a kurucok Gyula várába beküldött követei három ízben is a békési lakosok lehettek! Gyula rác lakosságát azok a török szolgálatban álló rác martalócok alapozták meg, akik a vár 1695 januárjában történt feladásakor nem vonultak el a török helyőrséggel. Bár minden bizonnyal a gyulai rácok is részt vettek a Rácz Tököli vezette modhatot Nagyságodhoz, most várja kegyelmes resolutióját. - [Rákóczi válasza:] Tokajban 50 forint árra só assignáltassék." MOL G 19. RSZL II. 2. i. Protocollum Instantiation I. (1703-1705. júl.) Nr. 104. A tartalmi kivonatot külön nem dátumozták, a folyamodvány keltét a protocollumba bejegyzett két legközelebbi időpont - 1705. július 12. és 17. - alapján tudjuk meghatározni. ESZE 1955. 550. (II. Rákóczi Ferenc tartózkodási és táborhelyei.) A Rákóczi hercegi pecsétjével ellátott kiáltványt Benda Kálmán ismertette a bécsi KA Hofkriegsratban őrzött eredetije és az OSZK Kt.-ban, valamint a MOL P szekciójában őrzött másolati példányok alapján. BENDA 1980. 144-145. „Orbán János grationalissa. " MOL G 19. RSZL II. 3. h. fol. 45. „Grationalis Gyula várábul ki jövőknek." Uo. fol. 46. ESZE 1980. 625, 667. 229