A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Seres István: Békés megyei katonák az erdélyi és tiszántúli kuruc hadsereg összeírásaiban (1704, 1706, 1708)

Békés megyei katonák az erdélyi és tiszántúli kuruc hadsereg összeírásaiban A szaporodó rác támadások miatt egyre nagyobb szükség volt egy hatékony védelmi rendszer kiépítésére, amely a Körösökön túli terület védelmét szolgálta volna. Károlyi Sándornak a függetlenségi háború idejéből két tervezete is fennmaradt: 1704-ből, ill. 1707-ből. Az első tervezetében Károlyi Dévaványa lakosságának is jelentős szerepet szánt. Rákóczi 1704 végén Károlyit a Tiszántúlra rendelte, hogy bevárja, és a fejedelmi táborba kísérje a Temesvárott tartózkodó francia követet, Des Alleurs márkit. Károlyi a Szabolcs vármegyei Földesen rendezte be hadiszállását,

124 de volt alkalma bejárni Békés és Sarkad vidékét is. Károlyi tiszántúli tartózkodása ugyan mindenféle komoly hadművelet nélkül telt el, az itt eltöltött néhány hét alatt viszont jó lehetősége nyílt a Tiszántúl védelméhez szükséges feladatok tanulmányozására. Földesi táborából november 14-én megküldte Rákóczinak azt a tervezetet, amelyben a Maros menti rácok és a gyulai császári őrség elleni védekezés módját javasolta a fejedelemnek.

125 Tervezetében Károlyi kis létszámú, mozgékony őrségek felállítását szorgalmazta, „vigyázó formában". A megerősítendő, ill. felállítandó hét helyőrség egyike az egykori zsákai vár lett volna, amit Károlyi a békési útvonal miatt kívánt renováltatni. A helyreállítás munkálatait a Berettyó melléki helységek lakossága végezte volna,

126 a 20 lovasból és 60 gyalogosból álló őrséget a zsákai és a ványai lakosok adták volna, a ványai Szitás Péter parancsnoksága alatt.

127 Talán 1707 őszén is a ványaiakban bízott Károlyi, amikor újra tervbe vette a „zsákai ó-vár" helyreállítását. Tervezetében ugyanis a helyőrséget Kos Mihály gyalogos ezereskapitány mellett éppen Rabéi Pap Istók főhadnagy vezette volna a biharnagybajomi lovasokkal és „más egy sereggel", valamint a bihari hajdúvárosokban felállítandó két gyalogos századdal. A tervből végül megint csak nem lett semmi, Kos végül Berettyóújfalut erősítette meg, Rabéi Pap Istók pedig 1708-ban elesett.

128 A szabadságharc utolsó éveiből azonban alig van adatunk a városra nézve, de még ekkor is helyben lehettek, mivel Bereczki Imre szerint 1710. június 11-én De Wilson aradi császári parancsnok kegyelmet adott és menlevelet állított ki a felkeKOVÁCS 1994. 12, 14. „Arad és Maros Mellyéke s Gyula ellen való vigyázásra alkalmatos és szükséges helyeknek specificátiója." BÁNKÚTI 1988. 112-116. „Zákát renoveállhatja az egész Berettyó Mellyéke, s ugyanaz conservai hatja is." Uo. „Záka vára hogy renováltassék, békési passus ellen felette szükséges, kiben tisztnek alkalmatos Ványai Szitás Péter, lovassal 20, gyalog 60. ... Zákára penig kitelik mind lovas, mind gyalog magábul és Ványárul." Uo. Ványai Szitás Péterről nem találtam adatokat. A „Ványai" előnév itt a lakóhelyére utal (1706-ban éppen Károlyi ezredében fordul elő egy Szitás János nevű ványai katona), talán azzal a keresztnév nélküli tiszttel azonos, akit Győző István sarkadi hadnaggyal együtt említ Károlyi, az 1706. augusztus 15-én, Hatvanból a Sarkadon tartózkodó Eöllyüs János ezredeshez és Szabó Sándor sarkadi kapitányhoz írott levelében. MOL P 396. KCSL Acta Publ. 1. Acta Rák. Ser. I. 1706. aug. Irregestrata. Zsáka tervezett helyreállításáról, ill. a ványaiak szerepéről lásd még: SERES 2002a. 4. Uo. 6-8. 227