A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)
Seres István: Békés megyei katonák az erdélyi és tiszántúli kuruc hadsereg összeírásaiban (1704, 1706, 1708)
Seres István hogy nagyobb ellenséges erőnek ez a „nyargalónak" való kis csapat nem tudna ellenállni. 118 Különösen megnőtt a kis lovascsapat értéke 1705 nyarán, amikor Károlyi Rákóczi parancsára hozzákezdett Gyula ostromához. Bár az ostromló sereg hadellátásából is kivették részüket, fő feladatuk mégis a katonai hírszerzés, az ellenséges rác katonaság hadmozdulatainak Károlyi felé történő jelentése volt. 119 Bakó István halála után Rákóczi Mónay Pált tette meg „kunkapitánynak", 120 ennek megfelelően Bakó katonái 1708-ban már nem voltak a Károlyi-ezredben, mivel az 1706. évi mustrakönyv későbbi bejegyzése szerint az egész sereget Mónay Pál ezredéhez csatolták. Fennmaradt Bakó István lovasseregének az 1705. július 22-én készült név szerinti összeírása is, de a katonák hovatartozását nem tüntették fel. A következő évben említett 10 ványai harcos közül nyolc nevét is megtaláljuk közöttük. Úgy tűnik, hogy Dévaványa a függetlenségi háború teljes ideje alatt lakott maradt, és lakossága nem kényszerült arra, hogy a békésiekhez s más környékbeli település lakosságához hasonlóan északabbra meneküljön. Ennek ellenére a város korabeli történetéről csak hézagos adataink vannak. 1704 őszén II. Rákóczi Ferenchez folyamodtak, mivel augusztus 27-én az aradi rácok a fegyverszünet („frigy") ellenére elhajtották 800 marhájukat. Folyamodványukban kérték a fejedelmet, hogy írjon Aradra a jogtalanul elrabolt jószágok visszaadatasa miatt. 121 1707. október 28-án Kárándy Mihály ezredes értesítette Károlyi Sándort, hogy néhány rác „cappangott " sokáig Ványa körül. Maga Kárándy is utánuk ment, hátha a „Körösön innen napodnak", de mire odaért, a rácok már átkeltek a folyón. Az ezredes szerint egyébként sem voltak 12 lónál (azaz: lovasnál) többen. 122 Az otthon maradt ványai lakosság különben sem lehetett csekély lélekszámú, mivel Károlyi november 14—i tervezete szerint elegendően voltak arra, hogy a zsákaiakkal együtt kitegyék a helyreállítandó zsákai vár 80 főből álló helyőrségét. 1706 első felében ugyancsak helyben voltak, mivel a Rabéi Pap Istók seregében szolgáló tíz ványai katona közül hatan is otthon tartózkodtak az összeírás idején. Ugyancsak az otthon tartózkodó ványaiakról tudósít Palocsay György brigadéros egyik 1707. október 7-i levele is, amely szerint a bajomi és a ványai lakosságot bízta meg, hogy az egyik embere vezetésével gödényeket, hattyúkat és darvakat fogjanak a Sárrét mocsaraiban Károlyi Sándor számára! 123 18 BÁNKÚTI 1988. 115. 9 BÁNKÚTI 1976. 263, 265. !0 Arch. Rák. XII. 386. !l „Vánnyai Lakossok alázatossan jelentik Nagyságodnak 27 Augustus Aradi Rácz által lőtt 800 marhájoknak elhajtássát, miltóztassik Nagyságod Aradra íratni, mivel frigy alatt essett kárvallások, adattassanak vissza az marháik." MOL G 19. RSZL II. 2. i. Protocollum Instantiarum I. (1703-1705. júl.) Nr. 94. 12 Kárándy Mihály levele Károlyi Sándornak. Földes, 1707. október 28. MOL P 396. KCSL Acta publ. 1. Acta Rák. Ser. I. 1707. okt. Fasc. 3. С Nr. 28. 13 Palocsay Bajomba küldte el az emberét, „ki is ottan az bajomiakkal is ványaiakkal madarászat gödényekre, hattyúkra és darvakra, el sem jő, meddigh megh nem szerez". Palocsay György levele Károlyi Sándornak. Váradi blokád, 1707. október 7. MOL P 396. KCSL Acta Publ. 1. Acta Rák. Ser. I. 1707. okt. Irregestrata. 226