A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Seres István: Békés megyei katonák az erdélyi és tiszántúli kuruc hadsereg összeírásaiban (1704, 1706, 1708)

Seres István 1706 tavaszán leromboltatta.

54 Az őrséget először Huszt várába rendelte,

55 az 1706. évi mustrakönyv szerint viszont a lovasokat különálló századként Kárándy (8. sereg), a gyalogságot pedig Eöllyüs János (11. sereg) ezredéhez csatolták.

56 Több belényesi tiszt - így pl. maga Makai István kapitány - még 1708-ban is beosztáson kívül volt. Az alakulat nélküli tiszteket - az ún. „voluntér"-okat - Károlyi ezredében a „volunter companiá"-ba osztották be, mégpedig káplárságonként rang szerint csoportosítva. Eszerint Makai kapitány az első, Szőlősi Mihály vicehadnagy pedig a 2. káplárságban volt. Szőlősi hivatkozik is arra, hogy korábban a belényesi palánk hadnagya volt, ami megfelel a valóságnak, mivel a nevét vicehadnagyként megtaláljuk a helyőrség 1705. augusztus 23-i név szerinti kimutatásában.

57 Méhes István zászlótartó A Békésre való Méhes István 1708-ban azt nyilatkozta, hogy már öt éve, tehát a függetlenségi harc kitörése óta tagja volt alakulatának, vagyis Kárándy Mihály ezredének. Mint fentebb már írtuk, Kárándy ezredét 1705 szeptemberében hozták létre a Sárrétudvariba való Nyíri András és a somlyói Bélteky Tivadar ezredéből, 1706 első felében pedig a bihari hajdúvárosok lovas seregeit olvasztották be az ezredbe. Méhes István neve szerepel a frissen létrehozott Kárándy-féle ezred tisztikarának 1705. szeptember 3-án készült kimutatásában, mint a 2. sereg zászlótartója, Győry János főhadnagy keze alatt. A békési származású tiszt Nyíri András főként bihariakból álló ezredében szolgált, ami azt a véleményünket támasztja alá, hogy a főként Derecskére és más Bihar vármegyei helységekbe költözött békésiek a bihari hajdúk között foghattak fegyvert. 1706-ban ugyancsak a 2. sereg zászlótartója volt, immáron a Szunyogh György lovasságából átkerült és úgyszintén békési Szűcs Mihály vicehadnagy mellett, két évvel később viszont már a 9. seregben teljesített szolgálatot, ugyancsak zászlótartói rangban. Ekkor már a Bihar vármegyei Berettyóújfaluban lakott. A Békés megyei helységek és lakosságuk a szabadságharcban A Rákóczi-szabadságharc idejéről a Békés megyei helységek történetére nézve leginkább az egyházi anyakönyvek jóval később, helybéli idősektől feljegyzett adatai, valamint a függetlenségi harc utáni évtizedek határjárásai, tanúvallatásai tudósítanak. A szabadságharc idejéből csak elvétve rendelkezünk hiteles forrásokkal, ESZE 1955. 251, 5. jz. Uo. Fekete János zsoldmester 1706. július 8-án a „bellényesi gyalog seregek, aki is Nemzetes Vitézlő Eölyves János Uram ezerébe/2 incorporáltatott" 3820, öt nap múlva pedig a „belényessi lovas seregлек, az mely most Tekéntetes Nemzetes és Vitézlő Kárándi Mihály Oberster Uram nemes ezerébe« incorporáltatott" 1608 forintot fizetett ki. MOL G 16. Rákóczi-szabh. It. I. 2. d. OSzK Kt. Fol. Hung. 652. fol. 179-182. Érdekes, hogy az 1706. február 13-i összesítésben már nem találkozunk Szőlősi nevével. Uo. fol. 95. 214