A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Seres István: Békés megyei katonák az erdélyi és tiszántúli kuruc hadsereg összeírásaiban (1704, 1706, 1708)

Békés megyei katonák az erdélyi és tiszántúli kuruc hadsereg összeírásaiban és azok is többnyire csak Békés lakosságáról tudósítanak, valamint a Heveshez tartozó Ványa és a bihari Sarkad lakosságát említik. Holott az újratelepült Békés vármegye közgyűlése már 1701. április 5-én hét helységre - Békés, Szeghalom, Vésztő, Körös-Ladány, Doboz, Bél-Megyer és Gyula magyar része - vetett ki adót.

58 A megye történetét leghitelesebben összefoglaló Karácsonyi János történetíró szerint ugyan 1703-ban Békés vármegye 31 (!), 1698-1703 között újratelepült helysége szaladt szét a Maros menti rácok támadásai következtében,

59 ezt a számot azonban túlságosan nagynak tartjuk az 1701-ben tapasztalt állapotokhoz képest. Sőt, még a felsorolt hét község többségéről sem maradt fenn hiteles információ a szabadságharc éveiből. Ezért számít különösen értékes adatnak Mezőberény község 1708-ból fennmaradt pecsétje, amely a következő feliratot tartalmazza: „M: Bereny helysége petsete 1708".

60 Berény lakosságát 1701-ben még nem említik, de 1703-ban már harangot öntettek a következő felirattal: „a mezőberényi szent eklesia öntetté Békésvármegyében 1703". Karácsonyi adatai szerint 26 család menekült el a rácok elől 1703-ban Dályai János papjuk vezetésével, és csak öt év múlva tértek vissza. 1709-ben viszont ismét átmenekültek a Körös túlpartjára, s miután egy kútba eresztették a harangjukat, „világgá mentek".

61 Mezőberényhez hasonló sorsa volt Szeghalom lakosságának is. A szeghalmiak kérésére az 1700. június 27-én Debrecenben megtartott helyosztó zsinat Somogyi Istvánt küldte közéjük prédikátornak. 1705-ben azonban a lakosság egy része már a Berettyó jobb partján tartózkodott, mivel akkor egy Szabó Mihály nevű papot hívtak maguk közé.

62 A megye nyugati, bihari része ugyancsak lakott volt a szabadságharc kitörésekor. Bihar vármegye 1698. szeptember 11-én megtartott közgyűlésén Szabó Sándor (a későbbi várkapitány) szólalt fel a sarkadiak nevében,

63 Harsány hajdúváros lakói pedig 1700-ban már a régi kiváltságaik visszaállítását kérték.

64 Bihar vármegye 1701. május 11-i adókivetésében pedig már Geszt, Harsány, Mezőgyán, Okány, Sarkad, Ugra és Zsadány helységeket említik.

65 A levéltári források szűkszavúságánál beszédesebbek a környéken feljegyzett néphagyományok, mivel a mustrakönyvekben szereplő 16 Békés megyei helység között több olyan is akad, ahol fennmaradt a kuruc kori csatározások emléke. Ezek a népmondák leginkább a Maros menti rácokkal vívott harcok emlékét őrizték meg. A békésszentandrási Rác-út

66 és a dobozi Ráccsapás

67 az itt elvonuló rác katonaságKARÁCSONYI 1896. I. 313. Uo. 315. SZÉLL 1872. 421. KARÁCSONYI 1896. II. 221-222. Ugyancsak Karácsonyi írt a szabadságharc éveiben újratelepült Gyomáról, de a forrás közelebbi megjelölése nélkül. KARÁCSONYI 1896. I. 318. MOLNÁR 1979. 143. MÁRKI, 1877. 148. DANKÓ 1959. 41; SZENDREY 1971. 201-202. HBML Bihar megye levéltára, IV. A. 4/d. Számadások. 4. cs. SERES 2000. 257. HÉV VÍZI 1989. 253. 215